Gomba a fóliában

A fóliasátorban a szomszédból kapott fűnyesedékkel vastagon be szoktuk takarni talajt. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy csiperkék teremnek az ágyásokban. Egy-egy termőtest már februárban is megjelent, ezek nagyon lassan növekedtek, és mire elérték a fogyasztható méretet, összeszáradtak. Egy-egy darabbal úgyis nehéz lett volna mit kezdeni, ezeket nem szedtem le.

Mostanában viszont több is megjelent, és tegnap úgy döntöttem, ideje leszüretelni őket. Így néztek ki az ágyásokban:

Leszedve:

Nem néztem utána, melyik csiperkefaj. A húsa vörösödött, az illata jó volt, gombás tojás formájában elfogyasztottuk. Nagyon finom volt, ez a kis mennyiség is erős ízt adott az ételnek. Ezentúl valószínűleg akkor is le fogom szedni, ha csak egy-egy darab jelenik meg, intenzív aromája miatt fűszernek is alkalmas.

Pár szó a komposztról

Tegnap széthordtam a régebbi komposztkupacunkat arra területre, ahová hétvégén szeretnénk elültetni a krumplit.

Nincs épített komposztálónk, a növényi hulladék halomban gyűlik. Úgy lenne a legjobb, ha a nitrogénben gazdag friss zöldeket és a nagyobb széntartalmú fás részeket megfelelő arányban raknám a komposztra, de ezt a tudományos alapokon nyugvó rézegezést a gyakorlatban nehéz megvalósítani. Olyan sorrendben rakok mindent a komposztra, ahogy keletkezik a hulladék, illetve ahogy kapom a szomszédból.

Két komposztkupacunk van. Az ősszel levágott száraz kórókat még ráteszem az abban az évben tavasszal megkezdett komposzthalomra, de amit következő tavasszal vágok le, azt általában félreteszem, míg az egy évvel korábban készült kupacot szét nem hordom a kertben. Ekkor ezzel a félretett száraz anyaggal új kupacot kezdek, az előzőt pedig hagyom még egy évig érni.

Valószínűleg több és jobb minőségű komposztot tudnék kitermelni, ha rendes, keretekkel körülvett komposztálónk lenne. Így a széleken sok a lebomlatlan anyag, ebben gyommagvak is vannak, de annyi érett komposzt így is mindig összejön, amennyire szükségünk van. A kupacokba be szoktak költözni a sünök, ezért átrakni sem szoktam. Úgy tapasztaltam, hogy a frissebb halmot részesítik előnyben, de biztonság kedvéért a régebbit is mindig csak április végén bontom meg, ilyenkorra már vége a telelésnek. Egérfészket már találtam ilyenkor, sünt eddig még nem.

A komposzt teljesen érett részében nem szoktam sok rovart találni, itt már giliszták is alig vannak. A kevésbé érett részben viszont nagy élet van, a gilisztákon kívül százlábúak, ászkák, pókok és természetesen rovarok nyüzsögnek. Lapátolás közben lehet találni lótücsköket is, most róluk nem írnék bővebben, legyen elég annyi, hogy az összes többi kimenekített élőlénnyel és lebomlatlan növényi résszel együtt átrakom őket a frissebb kupacra. Néha sok van, idén csak két lárvaállapotú példányt találtam.

A komposztban talált rovarok közül a legnagyobb riadalmat az időnként rettentő nagy mennyiségben jelenlévő pajorok szokták kelteni. Sokan cserebogárpajornak gondolják őket, és féltik tőlük a növényeiket, pedig a komposztban nem él cserebogár, nem is találna benne ehető friss gyökeret. Ilyenkor virágbogár lárvákat láthatunk, nagy részük aranyos rózsabogár (Cetonia aurata). Nagyban hozzájárulnak a komposztálódáshoz, munkájuk nyomán finom, porhanyós anyag keletkezik.

Ezeket a lárvákat csak azért kell kiválogatni a talicskából, hogy ők ne pusztuljanak el a talajban.

Ha mégis kétségeink támadnának, legkönnyebben lábaik hossza és mozgásuk alapján különíthetjük el őket a cserebogarak lárváitól. A cserebogárpajor lábai hosszabbak. Egy korábban a kertben talált cserebogárpajor képén látható, ahogy számunkra normálisnak tűnő helyzetben, hassal lefelé, lábait használva közlekedik:

Cserebogár lárva

A rózsabogár pajornak kurta lábacskái vannak, szilárd, sík felületre téve nem használja őket. A hátán fekve, egész testének hullámzó mozgásával halad előre, és keresi a helyet, ahová beáshatja magát.

A következő videón megfigyelhető ez a mozgás:

A különböző pajorok megkülönböztető bélyegei itt jól össze vannak foglalva:

http://maria.fremlin.de/stagbeetles/larva-guide/

A komposzt egyes rétegeiben időnkét összegyűlik a rózsabogár lárvák ürüléke, és megfigyelhetjük, milyen finom, granulátumszerű anyagot hagynak maguk után.

Rózsabogár pajorok ürüléke a komposztban

A képen lépték gyanánt pirossal bekarikáztam egy borostyánlevelű veronika (Veronica hederifolia, gyakori kora tavaszi gyomnövényünk) magot, ennek mérete kb. 2 mm.

Az idén széthordott kupacunk:

Az előtérben látható a frissebb halom.

A végeredmény:

Római saláta és szagos bükköny kiültetése

Április 27-én kiültettem az új magaságyásunkba a római saláta palántákat.

Római saláta palánták kiültetés előtt

Római saláták végleges helyükön

Az ágyás két rövidebb oldalának a szélére ültettem 6 db. ajándékba kapott tatsoi palántát.

Tatsoi palánták

Remélem, mire elfogy a fóliából a Kobak saláta, addigra megnő a római.

Az április 4-én vetett római saláta most ilyen:

28-án vetettem egy ugyanilyen ládába még egy adag római salátát. 

A Kobakról már csipegetem az alsó leveleket, és nemsokára fejet is lehet majd szedni.

Kobak saláta a fóliában

Kobak saláta

A Kobak salátáról szedett alsó levelek

A saláta után végleges helyükre kerültek a szagos bükkönyök is. A legtöbbet az előkertbe ültettem a kerítés mellé, 3 palántát pedig cserépbe, és a melléképület falára szerelt rácsra fogom futtatni.

Szagos bükköny a kerítésre szerelt rács előtt.

Padlizsán, földicseresznye és paprikapalánták átültetése

A padlizsánok nagyon gyatrán fejlődtek. Nem nőtték még ki a poharukat, de abban bízva, hogy nagyobb edénybe ültetve és az üvegházba kirakva meg fognak indulni, április 26-án átültettem őket.

Nagyobb edényt kaptak a földicseresznyék (Physalis peruviana) is.

Padlizsánok és földicseresznyék

Földicseresznyék az előtérben Momordica és Luffa palántákkal

A paprikák az egy decis poharakban már nagyon hamar kiszáradtak, és több növénynél gyökérkezdemények jelentek meg a szár sziklevél alatti részén. Ilyenkor szoktam átültetni őket félliteres poharakba, ebben a májusi kiültetésig normálisan tudnak fejlődni. Erre most április 27-én került sor.

A paprikapalánták egy része átültetés előtt

Gyökérkezdemények a szik alatti száron

A gyökerek számára még volt hely a pohárban, de már eléggé átszőtték ahhoz, hogy ne hulljon szét a földlabda. Így megtorpanás nélkül növekednek tovább.

A növényeket úgy ültettem át, hogy a szik alatti szár minél nagyobb része föld alá kerüljön és a gyökérkezdeményekből járulékos gyökerek fejlődhessenek.

A palántákat egyelőre visszatettem a fűtetlen szobánk ablakába. Ahogy lesz hely az üvegházban, átviszem őket oda.

A poharak mögé tükröző felületnek fóliaborítású kartonpapírt és egy használaton kívüli szélvédő árnyékolót tettem.

Azt a szobát nem használjuk, így nem zavaró, hogy ronda. Az asztalon lévő növényeket árnyékolja, de ezt a rövid időt ki fogják bírni.

Egynyári virágok és bazsalikom vetése, paradicsomok átültetése

Április 23-án vetettem lila levelű bazsalikomot, büdöskét, kerti és sárga pillangóvirágot (Cosmos bipinnatus és Cosmos sulphureus). Bazsalikommal és büdöskével teleraktam egy-egy 40 rekeszes ültetőtálcát, a harmadik tálcába fele-fele arányban vetettem a kétféle pillangóvirágot.

Mielőtt a tálcákat megtöltöttem földdel, a rekeszek alját kivágtam, hogy kiültetéskor alulról megnyomva ki lehessen tolni az edényekből a földlabdákat. Arra vigyáztam, hogy a kivágott rész ne essen ki, így a föld nem hullik ki az edények alján. Ha nincs kivágva, nem szokott sikerülni a tálca tönkretétele vagy a földlabda széthullása nélkül kiszednem a növényeket.

Április 24-én átültettem a paradicsompalántákat az 1 decis poharakból félliteresekbe. Előtte így néztek ki:

A gyökerük már teljesen átszőtte az edényt:

Átültetve:

A képen látható 4 rekeszen kívül még egy ugyanilyen rekesz megtelt, két palántát pedig máshová tettem.

Ebben az edényben már kihúzzák a május közepi kiültetésig.

Luffa és keserűuborka magoncok elültetése, lila hagyma palánták kiültetése és Leonotis nepetifolia tűzdelése

Ebben a bejegyzésben három napot foglalok össze, most jutottam hozzá, hogy ezeket megírjam.

Április 20-án elég nagynak találtam a Luffa operculata és Momordica charantia magoncokat a pohárba ültetéshez. A luffa magok még nem keltek mind ki, de ahány növényre nekem szükségem van, annyi megfelelő fejlettségű csíranövény már volt. Ez azt jelenti, hogy a sziklevelekről levált a maghéj és szabaddá váltak a sziklevelek.

Kicsírázott Momordica charantia magok

Kicsírázott Luffa operculata magok

Luffa operculata és Momordica charantia palánták április 22-én

Április 21-én kiültettem a lila hagyma palántákat.
Elég kicsik voltak még, de a palántázó tálcában nem fejlődtek megfelelően. 96 növény volt, ennyi nem fért el az előzőleg kiszemelt 150x80 cm-es területre a dughagymáról ültetett Stuttgarti hagymák mellé.  Mivel mindenképpen rovarháló alatt akartam nevelni, a maradékot a sárgarépa ágyásba ültettem az ágyás naposabbik szélére.

A frissen kiültetett lila hagymák a fűnyesedékkel takart Stuttgarti hagymák mellett

Április 22-én széttűzdeltem a Leonotis nepetifolia palántákat.

Leonotis nepetifolia palánták

12 növényt ültettem pohárba, a maradék magoncot visszatettem a csíráztató dobozba, hátha akad gazdája. Nálam több nem fér el.

Csigák és ragadozók

Az eső előcsalta a csigákat. Néhány példányt már korábban is találtam, mostanra pedig tömegesen megjelentek. Reggel végigmentem a kerten, és ezt az adagot szedtem össze:

Átdobáltam őket a kétméteres betonkerítésünk túloldalára, a patakpartra. A patakparton jó helyük van, a kerítés elég magas, nem másznak vissza.

A meztelencsigákat még nem gyűjtöm. A spanyol meztelencsigák (Arion vulgaris) kifejlett példányai nem telelnek át, csak a tojások.  Az idei nemzedék már kikelt ugyan, de még kicsik, nehéz megtalálni őket és egyelőre nem tudnak nagy kárt okozni. Most ilyenek, az összehasonlítás kedvéért tettem rá a spanyolt az éti csigára:

A csigák gyérítésére más módszert nem alkalmazok. Az összegyűjtésük miatt is furdal kicsit a lelkiismeret, mert több állatfaj táplálékmennyiségét csökkentem ezzel, de a saját zöldségeinket is meg kell védenem valahogy... 

Az közismert, hogy a sünök és a békák fogyasztják a csigákat. Ezt még nem sikerült a kertben megfigyelnem, több bogarat viszont már láttam csigaevés közben. Tevékenységük a csigagyérítésben nem elhanyagolható, erről a kertben szanaszét heverő sok kiürített csigaház is tanúskodik.

 

Többször is megfigyeltem, ahogy a nagy szentjánosbogár (Lampyris noctiluca) lárvái csigát ettek. Egy-egy nagy éti csigán néha többen is lakmároznak:

A spanyol csigákat is levadásszák.

A vadászat ezeken a videókon is látható:

A kertben talált szentjánosbogarakról készült fotókat az alábbi képtárban gyűjtöttem össze:

Nagy szentjánosbogár (Lampyris noctiluca)

Világítani sajnos ritkán látom őket, de a lárvákkal gyakran találkozom.

A szentjánosbogarakon kívül néhány dögbogár és lárváik is pusztítják a csigákat. Mikor először láttam dögbogár lárvát csigavadászat közben, még nem tudtam, mi történik. A csiga habzott, dobálta magát, de nem tudta lerázni magáról a lárvát. Később sikerült megörökítenem egy ilyen jelenetet. 

Az alábbi videón egy dögbogár lárva egy spanyol csigát igyekszik levadászni.

 A kertben élnek bordás csigarablók (Phosphuga atrata), és sima csigarablók is, a megfigyelt lárvák nem tudom, melyik fajhoz tartoznak. A bordás csigarablóval többször is találkoztam. Hosszúkás fejével be tud nyúlni a csigaházba, és emésztőnedvet juttat a csiga testébe.

Bordás csigarabló (Phosphuga atrata)

A bordás csigarabló (Phosphuga atrata) feje

Egyszer a sima csigarablót (Ablattaria laevigata) is sikerült lencsevégre kapnom.

Sima csigarabló (Ablattaria laevigata)

A futrinkák is fogyasztják a csigákat. 

A kertünkben több nagy termetű futrinka fajjal is lehet találkozni, most a csigákhoz kapcsolódóan egy bőrfutrinkáról (Carabus coriaceus) mutatok képet, ahogy éppen egy meztelencsiga maradványait eszi.

Borsópalánták kiültetése

Néhány napig fagymentes, esős idő várható, érdemes kiültetni a fóliában előnevelt borsót.

Még a fóliában:

Ültetés közben:

Utána:

Végül a növénycsoportok mellé gallyakat szurkáltam, hogy legyen miben megkapaszkodniuk, ne a földön heverjenek majd. Ha szükség lesz rá, további gallyakkal kiegészítem.

Indul a retekszezon

Elkezdtem szedni a Húsvéti rózsa retket is. Van, amelyik szemmel láthatóan még nőni fog, van, amelyiken látszik, hogy nem lesz belőle semmi, vékony kis gyökere van, de már kezd felnyúlni. Mostantól érdemes folyamatosan szedni.

A képen közepes méretű példányok vannak.

Húsvéti rózsa retek

Cserjés hortenzia szaporítása és kígyóuborka magoncok ültetése

A diófa koronájának szélénél van egy nagy Annabelle cserjés hortenzia (Hydrangea arborescens) bokrunk. A növény földalatti hajtásokkal terjeszkedik. Nem erőszakosan, de kinőtte a neki szánt helyet és van jelentkező a szaporulatra. A tegnapi eső után könnyebb volt ásni, még pár napig borult, esős idő várható, a növény még csak rügyezik, így ez volt a legjobb időpont a tősarjak kiásására.

A növény ilyen a virágzás kezdetén (2013. júniusi kép):

2020. szeptemberben:

Az alábbi képen kék körrel jelölt helyről ástam ki a sarjakat.

A leválasztott sarjak:

Ültetés közben:

Az elültetett töveket ház északi oldalához pakoltam.

A kígyóuborka magok kicsíráztak és elérték azt a méretet, amikor el szoktam őket ültetni.

Ritmo F1 kígyóburka magoncok. A mellettük lévő fekete magok: Luffa operculata, ez lassabban kel.

A kész palánták: