Ételek levélzöldségekből és gazokból

Az ötletet egy lengyel botanikus videója adta, (https://www.youtube.com/watch?v=dE3GK0XJpnk), melyben különböző tavasszal gyűjthető vadon termő növényt és egy ezekből készült, nagyon egyszerű ételt láthatunk.

A kertünkben most sokféle ehető zsenge levél gyűjthető, kedvet kaptam, hogy kipróbáljam a videóban bemutatott ételt. Nálunk nem pontosan ugyanazok a növények teremnek, mint amiket a filmen láthatunk, így az összetevők kicsit mások lettek. Az alábbi képen látható leveleket szedtem össze:

A veteményesből szedtem leveles kelt, portugál káposztát, karórépa levelet és reteklevelet, a diófa alól medvehagymát, kert többi részéből pedig csalánt, tyúkhúrt, egy kevés hagymaszagú zsombort (Alliaria petiolata), lósóska (Rumex patientia) levelet, mezei sóskát (Rumex acetosa) és piros árvacsalánt (Lamium purpureum).

A leveleket megmostam, nem túl apróra összevágtam, forrásban lévő vízbe dobtam és 5 percig főztem. A leszűrt leveleket megsóztam és tökmagolajjal meglocsoltam.

A nagy kupac levél nagyon összeesett, de egy étkezéshez kiegészítésnek kettőnknek elég volt. A kész ételt nem fotóztam le, hamar megettük.

A főzővizet sajnáltam kiönteni, leveshez felhasználtam. Krumplit, karórépát (gyökeret és levelet is), csalánt, fokhagymát, fagyasztott paprikát (édeset és 2 kicsi erőset) és paradicsomot főztem bele, a végén tejfölt is adtam hozzá.

Finom lett. A tányérban még meglocsolhatjuk tökmagolajjal vagy dúsíthatjuk tejföllel. 

Az eddigi legnagyobb Oxalis tuberosa gumótermés

Tavaly június 5-én a paprikákkal együtt, a szokásos módon elültettem az előző évi termésből félretett Oxalis tuberosa gumókat. Nyáron szépen fejlődtek, ősszel virágoztak is.

Szeptemberben kaptam a szomszédból pár zsák lehullott cseresznyelombot, ezt rászórtam az Oxalisok földön heverő száraira.

Mindig nőnek a szárak földön fekvő részén gumók, ezekből legtöbbször többet sikerül begyűjteni, mint a földből. A lombtakarástól azt reméltem, hogy így több gumó keletkezik majd a szárakon.

A fóliát a késő őszi fagyok idején egy darabig fűtöttem, majd december 3-án leszüreteltem a maradék paprikákat. A paprikatövek kihúzgálása után az Oxalisok így néztek ki:

A cseresznyelomb alatt a várakozásomnak megfelelően több gumó volt a szárakon, mint korábban takarás nélkül:

Aznap estére már erős fagyot jósoltak, mindenképpen be kellett fejezni a fóliában a betakarítást. A szárakon és gyökereken maradt gumókat nem szedegettem le, csak leráztam a földet a gyökerekről, és a növényeket úgy, ahogy voltak, a lehullott gumókkal együtt bepakoltam mély rekeszekbe  és behordtam a hideg, de fagymentes melléképületbe. 6 ilyen rekesszel szedtem föl:

Titokban abban is reménykedtem, hogy a szárukon hagyott gumók utólag még nőnek egy kicsit. 

A gumókat január 23-án válogattam ki a szármaradványok közül. Akkor így nézett ki egy rekesz tartalma:

A gumókat egy napig tálcákon szárítottam:

Az épen maradt szárakon helyenként voltak fiatal, növésben lévő gumók:

Elképzelhető, hogy ezek már felszedés után kezdtek nőni.

A gumókat rekeszbe pakolva megpróbáltam lemérni. 

Az eredmény bizonytalan, mert a mérlegről lelógott a rekesz. Kézbe véve is megpróbáltam lemérni, de minden alkalommal kicsit más eredményt kaptam (7 kg körülit), így csak annyit állíthatok biztosan, hogy a termés legalább 6,5 kg. 

Ennyi Oxalisunk még sose termett. Recepteket kell keresni hozzá.

Szőrös paprika (Capsicum pubescens) tűzdelése, Black Pearl paprika vetése

Január 27-én elvetettem a Black Pearl díszpaprikát, kb 60 magot, hogy legyen miből kiválogatni a lila sziklevelű csíranövényeket.

Január 28-án széttűzdeltem a december 26-án vetett szőrös paprikát. Az elvetett 12 szemből 11 kelt ki, ezek közül egy fejletlenebbet kiselejteztem, így 10 palántám lett.

 A 22-én vetett Apollo saláta kikelt, szépen sorol.

Salátavetés

Január 22-én elvetettem egy ládába az üvegházba szánt salátát.

Kobak fajtát szoktam vetni, de a tavalyi magom már lejárt, és ahol a héten magokat kerestünk, nem volt Kobak. Találtam viszont egy Apollo nevűt, a zacskón olvasható ismertető szerint korai szabadföldi termesztésre és hajtatásra való fajta. Idén kipróbálom ezt.

MoravoSeed a forgalmazó, a mag 2023-es minősítésű és 2026-ban jár le.

A friss vetést a lakásban tartom.

Téli zöldségeink 2024. januárjában

A téli fogyasztásra zöldségek közül először a Müncheni sör retket és a karórépát vetettem el tavaly július 12-én, miután kiszedtem a két ágyást elfoglaló fokhagymát. Mivel tavaly nem volt időm blogot írni, most dicsekszem el a tavalyi fokhagyma terméssel:

Az ágyásba vetett karórépa nagyon rosszul kelt, valószínűleg azért, mert már régi volt a mag. Szerencsére tavaly sikerült magot fognom, így mikor kiderült, hogy az első vetésből nem lesz semmi, a friss magokból vetettem két 40 sejtes tálcába és ezeket később palántaként ültettem ki.

Augusztus huszadika után nem sokkal a vöröshagyma helyére vetettem Húsvéti rózsa és a Japana F1 retket.

Az első kapálás után az összes retket letakartam szúnyoghálóval. A karórépát nem kell, az még sose volt kukacos, a csigákat pedig könnyebb összeszedni, ha nincs rajta háló.

Most így néznek ki a karórépa- és retekágyások:

A retkeket betakartam két réteg fátyolfóliával. A szúnyoghálóra már nem lenne szükség, a fátyolfólia ugyanúgy a védene a kártevők ellen (ha lennének még), de a macskák miatt fönt hagytam, védi a fátyolfóliát.

A fölső ágyásban van a Húsvéti rózsa és a japán retek. Mielőtt beköszöntöttek a fagyok, a retkek földből kilógó részét fölkupacoltam használt virágfölddel, melyet tavasszal az Achimenes rizómák kibányászása során tettem félre. 

Mindkét retekágyásban a reteksorokba terráriumi fűtőkábelt húztam be, ugyanúgy, mint tavaly és tavalyelőtt. A képen látható vödör az elektromos csatlakozást védi a csapadéktól.

A karórépák közelebbről:

A január 3-án kihúzott Húsvéti rózsa és japán retkek:

A japán retek levelét megettem szendvicshez. Kevésbé szőrös és jobb ízű, mint a többi reteké.

6-án valamivel többet szedtem ki, mert jön a hideg, és akkor hosszabb ideig nem lehet hozzáférni a retkekhez. A Húsvéti rózsa és a Japana F1 gyökerei:

A reteklevelet az egyik cicánk, Rozsdás Emília is nagyon szereti. Itt a fent látható retkek lombját rágcsálja:

A vén és rágott levelek eltávolítása után a japán retkek levelét salátába aprítottam.

A saláta összetevői: 2 pohár 450 grammos tejföl, kb 6 púpozott teáskanál mustár, 2 kávéskanál méz, kis só, 8 kemény tojás fölaprítva, 2 doboz konzerv kukorica, a képen látható Húsvéti rózsák és 3 japán retek összevágva és a japán retkek levele fölaprítva.

Kiszedtem néhány Müncheni sör retket is, ezeket levittem a pincébe. 

A portugál káposztát és a leveles kelt (Westlander Winter és Rosco) júniusban vetettem és valamikor augusztusban ültettem ki. Január elején ilyenek voltak:

Tavaly ebben az ágyásban galambbegy saláta volt. Bőven elszórta a magját, nyár végén rengeteg ki is kelt, de a káposzták árnyékában lisztharmatosak lettek és tönkrementek. 

A ház mögött máshol is kelt ki elszórt magról galambbegy saláta, helyenként szórtam is el magot, de mindenütt elég ritkásak az ágyások, és ki kellene gyomlálni a tyúkhúrt:

Palántát is neveltem három 40 rekeszes tálcában, ezeket az egyik magaságyásba ültettem ki, miután ősszel kiszedtem a paradicsom töveket. Ezek most ilyenek:

A másik magaságyásban és a ház mögött levélpetrezselyem van, mellettük néhány ványadt cukorrépa és egy portugál káposzta:

Hagymaültetés a fóliába

Január 2-án elültettem a fóliába az emeletes hagyma sarjait és a tavalyi újhagymák megszárított maradékát.

Ez volt az ültetésre szánt tavalyi termés:

Balra láthatók a virágzati sarjhagymácskák, középen a meg nem evett tavalyi újhagymák, jobbra pedig az újhagymákon termett sarjak.

A középső rekeszben látható hagymákból a fólia melletti alsó ágyásba bedugtam egy sort, két oldalára tavasszal retket fogok vetni. Valószínűleg ezeket lehet majd leghamarabb megenni.

A sarjhagyma-csomókat a középső ágyásba ültettem. A csomókat nem szedtem szét, így minden csomóból egy-egy csokor újhagyma lesz majd.

Ilyen volt a hagymák elrendezése:

Miután bedugdostam a hagymákat, megöntöztem őket és a középső ágyásra rászórtam a cseresznyelombot, mely korábban a paprikák mögé ültetett Oxalis tuberosa tövét takarta.

Újévi lencseleves kicsit másképp

Minden évben Szilveszter napján megfőzöm másnapra a lencselevest. A szokásos recept itt olvasható: újévi lencseleves

2023-ban a pasztinák nem nőtt meg. Volt néhány szál, de novemberre eltűnt a lombja, az esetleg még meglévő gyökereket csak akkor találtam volna meg, ha az egész ágyást fölásom. Ehhez nem volt kedvem, így idén nem került a levesbe pasztinák. Volt viszont egy kis piros, Uchiki Kuri fajtájú sütőtökünk, melyet sürgősen el kellett használni, mert már kezdett foltosodni a héja. Ezt a tököt meghámoztam, a húsát kockákra vágtam és mikor a lencse már majdnem teljesen puha volt, hozzáadtam a leveshez.

A leves hozzávalói ezek voltak:

500 g lencse előző este beáztatva

30-40 dkg sárgarépa (nem mértem, mennyi) karikára vágva

3 nagy fej Stuttgarti hagyma negyedekre vágva

6 db fehér és piros zöldpaprika felaprítva (a melléképületben még van elég sok eltéve a december közepén a fóliából leszedett paprikákból)

1 fej fokhagyma megpucolva, fölaprítva

1 Uchiki Kuri sütőtök

1 3,5 dl-es üveg hámozva, passzírozás nélkül befőzött paradicsom

néhány babérlevél

2 szem Black Pearl erős paprika

olaj

só

450 g tejföl

Kevés olajon kissé megpároltam a sárgarépát, felöntöttem vízzel és felforraltam. Ezután a tök és a paradicsom kivételével hozzáadtam a többi hozzávalót, majd mikor a lencse már majdnem kész volt, beletettem a tökkockákat és még kb. 1/4 órát főztem. Ekkor hozzáöntöttem a paradicsomkonzervet, majd mikor újra felforrt, belekevertem a tejfölt és azzal is fölforraltam.

Ízlett.