Uborka és cukkinipalánták kiültetése

Június 18-án kiültettem a poharakban nevelt Joker F1 uborkapalántákat. A hátsó, magról kelt almafánk alatti paradicsomállványokra uborkahálót szereltem, erre futtatom. Nagyon megnőtt az almafa, ez a rész már nagyon árnyékos. Tavaly még volt itt paradicsom, de alig termett valamit, nem érdemes ide ültetni. Kipróbálom, mire megy az uborka árnyékban. Savanyúságot nem akarok eltenni, ha pár adag salátára való megterem, már elégedett leszek.

Joker F1 uborkák az almafa alatt

Három cukkinipalántát neveltem, kettő maradt meg, ezeket június 24-én kiültettem. A tönkrement helyett vetettem másikat, de az ekkor még kicsi volt, csak később ültettem a helyére.

A képen is látható, hogy a két növény levele nem egyforma. Később kiderült, hogy a termésük sem. Black Beauty fajtának vettem a magot, a baloldali, fodrosabb levelű növény termése olyan lett, mint amilyenre számítottam. A másik növény a vártnál hosszabb szárat növesztett, és fehér, főzőtökre emlékeztető termése lett.

Borsóleves

Bevált a palántanevelés, szebb lett a borsónk, mint a korábbi években. 

Általában csak arra figyelek, hogy ne száradjon ki az ágyás és ne lepjék el a csigák, arra már nem, hogy milyen állapotban vannak a hüvelyek. Mire végre eszembe jut, hogy megnézzem, nem lehetne-e szedni róla, gyakran már kezd vénülni. Idén azonban az első adagot sikerült pont időben leszednem. (A második, és egyben végső szedéssel már kicsit elkéstem.)

A kép közepén, átlósan helyezkedik el a borsó. Elöl a háló alatt sárgarépa, a borsó mögött csalán van, és az előtérbe belóg néhány fokhagymaszár. 

A rovarhálóval fedett sárgarépák közül kihúztam néhány szálat. Nem voltak nagyok, de úgyis kellett egy kicsit ritkítani, nem sajnáltam többet kiszedni.

A leves hozzávalói

A képen látható zöldségek mellé még lecsipegettem néhány levelet a tavalyi petrezselymekről, kivettem a mélyhűtőből pár szem paradicsomot és egy kis paprikát, és megfőztem levesnek. Tettem bele jó sok tejfölt, és került bele frissen gyúrt tészta is. Ez utóbbi lágyabb lett a kelleténél, a főzésnél kissé összeragadt, de ahhoz képest, hogy még sose készítettem ilyet, nem is volt rossz.

A felvételek június 23-án készültek. Körülbelül egy hét múlva leszedtem az összes maradék hüvelyt, és kitépkedtem a borsót. A helyére később kaprot vetettem.

Az idei első római saláta

Június 9-én leszedtük a magaságyásból az első római salátafejet.

Római saláta

A magaságyások ekkor így néztek ki:

A közelebbi ágyás közepén: padlizsán és büdöske, a szélein tatsoi és egy annak kapott, más fajta káposzta, mely már virágzik. Az üvegház felőli ágyásban a saláta mögött paradicsom, büdöske és borsikafű van, ez utóbbi a képen nem kivehető.

Júniusi munkák a fóliában és néhány szó az emeletes hagymánkról

Június elején komposztra került a fóliában megmaradt retek és saláta. Ekkorra a retek nagy részét megettük, ami megmaradt, felmagzott és megfásodott. A Kobak saláta maradéka is készült már virágozni. Szeretem a magba induló saláta szárát, még jobban, mint a leveleket, de ekkorra már nagyon fás volt. Időközben megnőtt a magaságyásokban a római saláta, ehettük a Kobak helyett azt.

9-én kihúztam a fóliából az összes hagymát, hogy helyet csináljak a paprikáknak. Ezek az emeletes hagymánk virágzati sarjhagymáiból nőttek, megszárítva jók enni és későbbi ültetésre is. A kihúzott hagymákat kiterítettem a kert végében, félárnyékos helyen lévő gallykupacra, itt alulról is szellőznek és jól megszáradnak.

Szárításra szétterített hagymák a gallykupacon

Ezt a hagymafajtát évekkel ezelőtt Allium cepa proliferum néven vettük, de a hasonló hagymákat sokan téli sarjadékhagymának (Allium fistulosum) tartják. Mindenesetre ez a hagyma nem sarjad, idővel annyira osztódik csak, mint egy átlagos vöröshagyma. A hagymák hosszúkásak, de kövérebbek, mint egy újhagyma, a hagymalevelek vékony húsúak. Újhagymának mindig a virágzat helyén növő kis hagymákat szoktuk elültetni, a nagyobbakat egyenként, az apróbbakból az egész csokrot egyben. 

Az emeletes hagymánk közelebbről

A növényen a sarjhagymák is kihajtanak, több szint alakul ki, ezért hívjuk emeletes hagymának.

Az emeletes hagymánk virágzat helyén növő sarjhagymái (régebbi kép). Ez a fajta virágokat egyáltalán nem hoz.

De térjünk vissza a fóliához.

Miután néhány tő kapor és tavalyról bent maradt és kihajtott Oxalis tuberosa tő kivételével mindent kipucoltam, a fólia mellé két oldalra Oxalis tuberosa gumókat ültettem. Ezek majd a paprikák mögött lesznek, részben a paprikák árnyékában. Nem a legjobb hely számukra, de a paprika fontosabb. A szabadba ültetve nem lenne idejük használható gumót növeszteni, a fóliában pedig itt nincsenek útban, ezzel kell beérniük.

Oxalis tuberosa gumók ültetéshez kirakosgatva

Két nap múlva elültettem a paprikákat, a következőket:

Az északi oldalra ültettem 10 Cahuna F1-et és 9 tő Bronco F1-et.

Középre kerültek a tavalyi paprikák megszedett magjából nevelt fajták. Ezek: Topepo 5 tő, Bocskor 14 tő.

A déli (de árnyékosabb) oldalra 6 tő Rezigo F1-et és 14 tő Fehér kost ültettem.

Frissen kiültetett paprikapalánták

Trágyalé fekete nadálytőből

A kertünkben magától nő a fekete nadálytő, már akkor találtunk néhány tövet, mikor a házat vettük. Hosszú életű, évelő növény, és minden évben magról is kel néhány tő. Nagy részüket kigyomlálom, de félreeső helyeken és a veteményes és az út közötti vegyes növénysávban néhányat meghagytam.

Fekete nadálytő (Synphytum officinale) ribizli, citromfű és mezei zsurló között

A növény a virágzás kezdetén szép, a rovarok szívesen látogatják, és mindig megtalálható rajta egy csipkéspoloska faj, a nadálytő csipkéspoloska. A csipkéspoloskákról kicsit részletesebben a bloghoz tartozó Poloskagyűjtemény oldalon itt lehet olvasni: csipkéspoloskák.

A növények idővel slampos kinézetűek lesznek, rádőlnek a szomszédaikra és a kerti útra, nem lehet tőlük közlekedni. Ilyenkor az összes virágzó szárat le szoktam vágni. Régebben ezeket a komposztra tettem, de tavaly olvastam ill. videókban láttam, hogy nagy káliumtartalmú trágyalevet lehet belőle készíteni. Virágjukért vagy termésükért tartott növényeknél érdemes használni a virágzás kezdetétől. Idén én is készítettem ilyen erjesztett levet.

Ennyi levágott szárat gyömöszöltem a képen látható műanyag edénybe:

Feltöltöttem annyi vízzel, amennyi a szárakat ellepte, lefedtem, és egy-két hetet vártam, míg barnásra erjedt a lé. Természetesen büdös, de nem annyira, mint az erjedt csalánlé. Lefedni nemcsak a szag miatt érdemes, hanem azért is, hogy ne petézzenek bele legyek. Legtöbbször herelégylárvákat találunk ezekben az erjedt levekben, ezek a csalánlében is előfordulnak. A légylárvák nem befolyásolják a trágyalé minőségét, teljesen ártalmatlanok. A kifejlett legyek virágokon táplálkoznak, így a beporzáshoz is hozzájárulnak. A lárvák kilocsolás után szárazra kerülve elpusztulnak, és ezt jobb elkerülni, megelőzni.

Az elkészült levet hígítva használjuk. Pontos értéket nehéz megadni, a kiindulási lé töménysége is bizonytalan, függ a felhasznált növénymennyiségtől. A hígított oldat legyen híg teaszerű, de bajt akkor se okozunk, ha töményebbre sikerül.

Én a paradicsomokat öntöztem vele. Különösebb hatását nem tapasztaltam, de kontrollnövény nem volt, és nem öntöztem vele rendszeresen. Ha valakinek van rá energiája (és növénye hozzá), valószínűleg érdemes használni. Talán majd jövőre jobban odafigyelek, ha a saját növény kevésnek bizonyulna, a közeli patakparton rengeteg van, tudok úgy gyűjteni, hogy egy-egy növényről csak keveset vágok le egyszerre. 

Az április28-án vetett római saláták kiültetése június elején

Mivel ezt a bejegyzést utólag, augusztusban írom, előre kell bocsátom, hogy nem lett sikertörténet. 

A palántákat június első hetében ültettem ki a körágyásba a káposzták közé. Akkor úgy tűnt, hogy a saláták szépen el fognak férni a káposzták alatt, és le fogjuk őket szedni, még mielőtt a káposzták nagyon megnőnének és beárnyékolnák a környezetüket. A palánták kiültetése után így nézett ki az ágyás:

Bizakodó voltam, mert a káposztákon nem tapasztaltam jelentős csigarágást. A salátákat viszont azonnal apró, fehér meztelencsigák lepték el. Voltak tövek, melyeken egyet sem találtam, néhányat viszont azonnal megszálltak, és pár nap alatt a levélerekig lerágtak. Reggel-este kimentem ugyan csigát szedni, de a szemem a spanyolokra és az éti csigákra volt beállva, ezeket az aprókat sokáig észre sem vettem. Utána meg már feladtam, nem volt energiám a pici növényekről pici csigák tucatjait csipegetni.

A saláták egy része a csigarágás ellenére is megmaradt, de nagyon hamar árnyékba borult a terület. Nemcsak a káposzták nőttek meg, hanem a kerítés mellett a málna is, és az egész környező növényzet. A saláták felnyurgultak, a levelük kicsi maradt. Szerencsére végül nem is hiányoztak, mire elfogytak a korábbi saláták, ehettünk uborkát, volt már egy kevés paprika és érett paradicsom is.

Mostanra már csak egy-két ványadt, felmagzott saláta bújik meg a hatalmasra nőtt káposzták között. Hagyom őket magot szórni, hátha tavasszal lesz ott palánta. Ha nem, az se baj.

Keserűuborka (Momordica charantia) a palánták kiültetésétől az első érett termésekig

Június 8-án kiültettem a keserűuborka palántákat, hármat az ólkert kerítése mellé, egyet a szedermálna fölötti uborkahálóhoz, kettőt pedig az ól mögött, a kerítés mellett kifeszített uborkahálóhoz.

Palánták az ólkert kerítésénél

Kiültetett palánta a szedermálnák fölötti uborkahálónál

Palánták a kerítés melletti uborkahálónál

Augusztusra ilyenek lettek a növények:

Keserűuborka az ólkert kerítésén

Keserűuborka a szedermálna fölött uborkahálón paradicsom társaságában

Keserűuborka érett termése az ól mögötti uborkahálón. A termésre húzott háló megakadályozza, hogy a földre hulljanak a magok és beszennyeződjön az őket körülvevő nedves, piros hús.

 Az első érett termést augusztus 8-án szedtem le.

A hibátlan termések érés után felnyílnak és kihullanak belőlük a vörös hússal borított világosbarna magok. Mióta elszaporodtak a zöld vándorpoloskák, a szúrások helyén foltok keletkeznek, az érett termés ezeken a helyeken keményebb, gyakran a termés csúcsa is, és ilyenkor nem reped teljesen fel. 

A termés belseje így néz ki:

Az éretlen termést szokás fogyasztani, melynek sokféle gyógyhatást tulajdonítanak. Az érett termés fogyasztására vonatkozóan az interneten nem találtam szinte semmit. Néhol azt írják, hogy mérgező, máshol azt, hogy még keserűbb, helyenként megemlítik, hogy a magokat borító piros hús édes.

Évekkel ezelőtt megkóstoltam az érett termést. Csak a zölden maradt részeken kesernyés kicsit, ízletesnek nem mondható, de nem is kimondottan rosszízű. A magok körüli piros hús valóban édes, az finom. Azóta minden évben megeszem szinte az összes termést, mindig éretten, nyersen és semmiféle hatását nem tapasztaltam, szóval úgy tűnik, nem mérgező.

Éretlenül nem szívesen enném meg, mert egyrészt nem ízlik, másrészt minél több érett magot szeretnék eltenni. Annak idején Szingapúrból kaptam az első magokat patisszonmagokért cserébe, így különösen értékes számomra ez a növény. 

Dísznövénynek is alkalmas, szép a levele és illatos a virága.

Virágok júniusban

Késve ugyan, de megmutatom néhány júniusban virágzó dísznövényünket.

Az ól mögött nagy tömegben virágzott az erdei borkóró (Thalictrum aquilegiifolium) lila és fehér virágú változata.

Monarda bradburiana, egy korán virágzó, nem terjedő tövű méhbalzsam faj.

 . 

Az előkert betonkerítése előtti ágyás részlete 

Mezei szegfű (Dianthus deltoides) élénk színű, nemesített változata

Centaurea atropurpurea. A növények virágzás után elpusztultak, újat kell majd vetni.

A diófa mögötti ágyáshoz vezető ösvény kezdete léggömbhagyma (Allium christophii) virágzó gömbjeivel. Hátrébb sárgán virágzik a Pseudofumaria lutea, balra fönt pedig a már bezöldült lombú Clematis recta purpurea fehér virágai láthatók. 

Rosa chinensis "Angel Wings" rózsabogarakkal

Az Angel Wings rózsáról egy rövid videó is készült, ezen látható, mennyire szeretik a rovarok.

Az orgonabokrainkon alig volt virág, de hoztak néhány virágzó gyökérsarjat.

A kerti út szélén nőtt ez a sárga virágú cickafark (Achillea coarctata). Rövid életű növény, elszórt magról szokott megújulni a kert száraz, homokos részein.

Gyeprészlet a kerti út felől

Gyep a sziklakert előtt, benne a képen a legfeltűnőbbek: lyukasleveleű orbáncfű (Hypericum perforatum), Knautia macedonica és festő pipitér (Anthemis tinctoria). 

Gyeprészlet festő pipitérrel és Knautia macedonica-val

Idén kipróbáltam a szagos bükkönyt. Szép volt, de muszáj lecsipegetni az elnyílt virágokat, különben nagyon hamar elvirágzik, majd tönkremegy. Nekem ez nem megy, jövőre nem fogok vetni. Az első cserépben lévő petúnia viszont hosszú életűnek bizonyult, egész nyáron gazdagon nyílt, és erősebb illata volt, mint a szagos bükkönynek. Jövőre abból ültetek többet. Érdemes lecsípni a fiatalnövény hajtásából egy darabot, akkor bokros lesz. A lecsípett rész földbe dugva meggyökereztethető, itt is egy eredeti tő és egy mellédugott hajtásvég van a cserépben.

Oxalis lasiandra

Oxalis triangularis három változata

A hónap végén kinyíltak az első mesevirágok (Achimenes)

Mesevirágok (Achimenes) kígyóuborkával az üvegházban

Az üvegházban már nyílt a lila és a Cattleya Light fajtájú Achimenes.