Az eddigi legnagyobb Oxalis tuberosa gumótermés

Tavaly június 5-én a paprikákkal együtt, a szokásos módon elültettem az előző évi termésből félretett Oxalis tuberosa gumókat. Nyáron szépen fejlődtek, ősszel virágoztak is.

Szeptemberben kaptam a szomszédból pár zsák lehullott cseresznyelombot, ezt rászórtam az Oxalisok földön heverő száraira.

Mindig nőnek a szárak földön fekvő részén gumók, ezekből legtöbbször többet sikerül begyűjteni, mint a földből. A lombtakarástól azt reméltem, hogy így több gumó keletkezik majd a szárakon.

A fóliát a késő őszi fagyok idején egy darabig fűtöttem, majd december 3-án leszüreteltem a maradék paprikákat. A paprikatövek kihúzgálása után az Oxalisok így néztek ki:

A cseresznyelomb alatt a várakozásomnak megfelelően több gumó volt a szárakon, mint korábban takarás nélkül:

Aznap estére már erős fagyot jósoltak, mindenképpen be kellett fejezni a fóliában a betakarítást. A szárakon és gyökereken maradt gumókat nem szedegettem le, csak leráztam a földet a gyökerekről, és a növényeket úgy, ahogy voltak, a lehullott gumókkal együtt bepakoltam mély rekeszekbe  és behordtam a hideg, de fagymentes melléképületbe. 6 ilyen rekesszel szedtem föl:

Titokban abban is reménykedtem, hogy a szárukon hagyott gumók utólag még nőnek egy kicsit. 

A gumókat január 23-án válogattam ki a szármaradványok közül. Akkor így nézett ki egy rekesz tartalma:

A gumókat egy napig tálcákon szárítottam:

Az épen maradt szárakon helyenként voltak fiatal, növésben lévő gumók:

Elképzelhető, hogy ezek már felszedés után kezdtek nőni.

A gumókat rekeszbe pakolva megpróbáltam lemérni. 

Az eredmény bizonytalan, mert a mérlegről lelógott a rekesz. Kézbe véve is megpróbáltam lemérni, de minden alkalommal kicsit más eredményt kaptam (7 kg körülit), így csak annyit állíthatok biztosan, hogy a termés legalább 6,5 kg. 

Ennyi Oxalisunk még sose termett. Recepteket kell keresni hozzá.

A fólia kiürítése és hagymaültetés

A fóliába tettem ugyan fűtőventilátort, de túl alacsony fokozatra kapcsoltam, és az október 21-i fagy megcsípte a növényeket. A termés nem ment tönkre, de az éretlen paprikák már nem nőttek tovább.

Amíg nem jött újabb fagy,  a töveken hagytam a termést, úgy jobban elállnak, mint rekeszben. A maradékot november 25-én szüreteltem le, ennyi lett:

Máskor ennél sokkal több szokott lenni. Idén nyár közepén megtetvesedtek a paprikák, a lombjuk egy része lehullott. A mézharmattól ragacsos növényekre özönlöttek a darazsak. Később leették ugyan a katicák és a zengőlégy lárvák a tetveket, de a növények visszamaradtak a fejlődésben, kevesebb lett a termés.

Rendszerint közvetlenül kiültetés után szoktak tetvesedni a paprikák, olyankor hamar letisztulnak a növények, a termés mennyiségére nincs hatása a tetvesedésnek. Idén sokáig fönt hagytam a fólián a szúnyoghálós ajtót, úgy tűnik, nem lett volna szabad.

Miután kihúztam a paprikatöveket, kiástam az Oxalis tuberosa gumókat. Az októberi fagy ezeket is eléggé megviselte, sokkal kevesebb gumó termett, mint tavaly. Ültetni bőven elég lesz, főzni nem nagyon érdemes belőlük, mert a zöme apró. Ennyi lett:

28-án a középső ágyásba elültettem az emeletes hagyma virágzati hagymácskáit. Később szoktam ültetni, de idén későn szedtem össze a növényekről a sarjakat, és a nedves időben kihajtottak, nem mertem tovább tárolni. Az újhagymának meg nem evett és megszárított hagymákból is ültettem próbaképpen egy sort az egyik szélső ágyásba. Eredetileg úgy terveztem, hogy ezeket elteszem vésztartaléknak, hátha nem lesz elég a Stuttgarti hagyma, de elkezdtek ezek is hajtani. Tavaszig tönkrementek volna, és így talán korán lesz belőlük újhagyma.

Ültetéskor fotók nem készültek, siettem.

Paprikák és Oxalis tuberosa ültetése

A bejegyzésekkel több, mint egy hónapos lemaradásban vagyok, de talán jobb későn, mint soha... 

Itt még a palánták kiültetéséről lesz szó, de azóta már esszük is a paprikát.

Nem sikerült kienni a fóliából az összes újhagymát. Kiástam, ami megmaradt, és ugyanúgy, mint tavaly, kiraktam egy gallykupacra száradni.

Június 8-án alaposan megöntöztem a kiürített ágyásokat, és másnap végre kiültettem a paprikapalántákat. 

Előtte a közvetlenül a fólia elé elültettem az Oxalis tuberosa gumókat.

Ültetéshez kirakosgatott Oxalis tuberosa gumók

Egy darabig társaságom is volt, Brumi.

Az Oxalisok után már következhettek a paprikák.

Idén először kiástam az összes ültetőgödröt, beleállítgattam a palántákat. Alaposan megöntöztem a gödröket és a földlabdákat, és csak utána temettem vissza földet a növények köré. Így a gyökerek alatt is jól átázott a talaj, és az alsó gyökerek biztosan jól be lettek iszapolva.

A kaprot kicsit kiritkítottam, de a zömét meghagytam. Nem fogja sokáig árnyékolni a paprikát, az alja már ritkul. A virágzó kapor vonzza a zengőlegyeket, a zengőlégylárvák pedig majd leeszik a paprikákról a tetveket. Ültetéskor még nem voltak tetvek a palántákon, de előbb vagy utóbb elkerülhetetlenül meg fognak jelenni, és jó, ha akkor már ott van mellettük a virágzó kapor.

A kiültetett paprikák:

A paprikaültetés után a szomszédok legközelebb június végén nyírtak füvet, addigra az Oxalisok zöme már kibújt, ezeket is szépen körbe lehetett mulcsozni a fűnyesedékkel.

A fólia június 30-án:

A fólia kiürítése

Egy darabig a fagyos éjszakákon befűtöttem a fóliában, de december 4-én hajnalra már - 8°C körüli hőmérsékletre számítottunk. Ekkor már nem érte meg tovább életben tartani a növényeket, ezért dec. 3-án leszedtem az összes paprikát, és a töveket is kihúzgáltam.

Ennyi lett a leszedett termés:

A nagy rekeszbe tettem a tárolható, ép terméseket, a kicsikbe azokat, amelyeket hamarabb kell felhasználni.

A paprikák kihúzgálása után jól láthatóvá váltak a kétoldalt, a fólia mellé ültetett Oxalis tuberosa tövek.

Oxalis tuberosa tövek a fólia szélénél

Még fejlődtek rajtuk a gumók, de fűtés nélkül elfagytak volna, úgyhogy ezeket is fölszedtem.

A legnagyobb tő alatt ennyi volt:

A gumók nagy része a talaj közelében fejlődött.

A száron is fejlődnek gumók. Ha nem kellett volna még a töveket felszedni,  ezek még sokat nőttek volna, és keletkezett volna több gumó is.

Az egész Oxalis tuberosa termés ennyi lett:

Nem túl sok, de mivel még nem jöttem rá, hogyan lehet könnyen meghámozni, elég lesz ennyit megfőzni. Lehetne héjastul is fogyasztani, de a héja savanyúbb, mint a belseje, ezért szívesebben eszem hámozva.

A fóliasátor augusztusban

Megnőttek a fóliában a paprikák, augusztusban már érett a paradicsompaprika és a kápia is. Addigra a talajt is sikerült betakarni a szomszédból kapott fűnyesedékkel.

A fólia összképe augusztus második felében

A legtöbb termés a Bocskor paprikákon volt. Ez a fajta nemcsak bőtermő, nagyon jóízű is. Akkor a legfinomabb, mikor már majdnem teljesen piros, de nyomokban még egy kis zöld szín is van rajta. Túlérve veszít az édességéből.

Bocskor paprika

Bevált a Fehér kos is. Vékony húsú, de jóízű a termése és nagyon bőtermő.

Fehér kos, alattuk Oxalis tuberosa hajtásai

A Topepoból csak 5 tő lett idén. Mindnek egyforma a termése annak ellenére, hogy már másodszor szedtem meg a magját. Vastag húsú, sötétpiros, intenzív ízű, igazi finom paradicsompaprika. Külön nem fotóztam, a fóliáról készült képen a középső sor elején látható.

Kevésbé nyerte el a tetszésemet a Bronco F1 paprika. Hatalmas növények lettek, azért nem teszek be róluk fotót, mert nem fértem normálisan hozzájuk a lombtól. A termése is nagyon nagy, emiatt elég lassan érik. A húsa nem annyira vastag, mint amilyet várnánk egy ilyen monstrumtól, és világosabb piros, mint a Topepo. Az íze is gyengébb. Nem rossz persze ez sem, jóízűen meg fogjuk enni, de többször nem veszem ezt a fajtát.

Az újonnan kipróbált fajták közül a Rezigo F1 sem igazán vált be. Lettek rajta szép, nagy, finom paprikák, korai volt, de augusztusban már alig hoztak új termést. Jövőre ilyet sem ültetek.

Bevált viszont a Cahuna F1 kápia paprika. Erős, de nem túl terebélyes növények, bőtermő, korán érik, szép, sötétpiros, finom termése van. 

Cahuna F1

Még a hónap elején fölfedeztem egy darázspókot a paprikák között, a bejárat közelében.

Darázspók (Argiope bruennichi)

Augusztus 28-án találtam egy petecsomót a fólia oldalán.

Darázspók (Argiope bruennichi) petéit tartalmazó kokon.

Pár éve már találtam hasonlót, akkor még rajta volt a pók is, így könnyű volt azonosítani.

A pók pár napig még ugyanott ült a hálójában, ahol addig, majd eltűnt. Keresgéltem egy darabig. A pókot nem találtam meg, azonban rábukkantam egy másik kokonra a bejárat melletti paprika mögött, egy díszhagyma száraz, terméses virágzatában.

Darázspók petecsomó egy léggömbhagyma (Allium christophii) száraz virágzatában

A pók hálója és a petecsomók így helyezkedtek el:

A 2. sz. kokon a paprika mögött volt, ebből a nézetből nem látható. Körülbelüli helyét a nyíl jelöli.

A 2. sz. petecsomó felfedezése után pár nappal aztán egy szép, nagy darázspók hálót szőtt a fólia közepén a paprikák fölé, e sorok írásakor is ott volt még. Azt nem tudom, hogy az előző pók költözött-e át, vagy ez egy másik.

Darázspók (Argiope bruennichi) a paprikák fölött

Az viszont biztosan egy másik állat, akit kívül, a fólia tövében találtam. Egyidejűleg meg lehetett figyelni mind a kettőt, és a színűk is egy kicsit más volt.

Darázspók a fólia mellett

Sok más pókfaj is él és vadászik a fóliában. Egy kis ugrópók, melyet fajra nem tudok meghatározni, éppen akkor eszegetett egy vándorpoloska lárvát, mikor öntöztem a paprikákat. Nem túl jó a felvétel, de érdekes a pók és a zsákmány mérete közti különbség, úgyhogy megmutatom.

Ugrópók vándorpoloska (Nezara viridula) lárvát eszik.

Júniusi munkák a fóliában és néhány szó az emeletes hagymánkról

Június elején komposztra került a fóliában megmaradt retek és saláta. Ekkorra a retek nagy részét megettük, ami megmaradt, felmagzott és megfásodott. A Kobak saláta maradéka is készült már virágozni. Szeretem a magba induló saláta szárát, még jobban, mint a leveleket, de ekkorra már nagyon fás volt. Időközben megnőtt a magaságyásokban a római saláta, ehettük a Kobak helyett azt.

9-én kihúztam a fóliából az összes hagymát, hogy helyet csináljak a paprikáknak. Ezek az emeletes hagymánk virágzati sarjhagymáiból nőttek, megszárítva jók enni és későbbi ültetésre is. A kihúzott hagymákat kiterítettem a kert végében, félárnyékos helyen lévő gallykupacra, itt alulról is szellőznek és jól megszáradnak.

Szárításra szétterített hagymák a gallykupacon

Ezt a hagymafajtát évekkel ezelőtt Allium cepa proliferum néven vettük, de a hasonló hagymákat sokan téli sarjadékhagymának (Allium fistulosum) tartják. Mindenesetre ez a hagyma nem sarjad, idővel annyira osztódik csak, mint egy átlagos vöröshagyma. A hagymák hosszúkásak, de kövérebbek, mint egy újhagyma, a hagymalevelek vékony húsúak. Újhagymának mindig a virágzat helyén növő kis hagymákat szoktuk elültetni, a nagyobbakat egyenként, az apróbbakból az egész csokrot egyben. 

Az emeletes hagymánk közelebbről

A növényen a sarjhagymák is kihajtanak, több szint alakul ki, ezért hívjuk emeletes hagymának.

Az emeletes hagymánk virágzat helyén növő sarjhagymái (régebbi kép). Ez a fajta virágokat egyáltalán nem hoz.

De térjünk vissza a fóliához.

Miután néhány tő kapor és tavalyról bent maradt és kihajtott Oxalis tuberosa tő kivételével mindent kipucoltam, a fólia mellé két oldalra Oxalis tuberosa gumókat ültettem. Ezek majd a paprikák mögött lesznek, részben a paprikák árnyékában. Nem a legjobb hely számukra, de a paprika fontosabb. A szabadba ültetve nem lenne idejük használható gumót növeszteni, a fóliában pedig itt nincsenek útban, ezzel kell beérniük.

Oxalis tuberosa gumók ültetéshez kirakosgatva

Két nap múlva elültettem a paprikákat, a következőket:

Az északi oldalra ültettem 10 Cahuna F1-et és 9 tő Bronco F1-et.

Középre kerültek a tavalyi paprikák megszedett magjából nevelt fajták. Ezek: Topepo 5 tő, Bocskor 14 tő.

A déli (de árnyékosabb) oldalra 6 tő Rezigo F1-et és 14 tő Fehér kost ültettem.

Frissen kiültetett paprikapalánták

Oxalis tuberosa vajjal és hagymával

Van többféle dísz Oxalisom, és mikor egy kertészeti vásárban árultak Oxalis tuberosa gumókat, nem tudtam ellenállni a kísértésnek, és vettem egy szemet, hogy bővüljön a gyűjtemény.

Utánaolvasva kiderült, hogy a szabadban nem tudom termeszteni, mert csak az őszi napéjegyenlőség környékén kezd gumókat növeszteni. Cserépbe ültettem, hogy ősszel védett helyre tudjam vinni.
Mikor beköszöntöttek az erősebb fagyok, bevittem a teleltetőbe, és csak valamikor a tél végén szedtem ki a gumókat. Szép termés lett volna, ha a nagy részét nem ették volna meg a szálkás gyalogormányos lárvái. Így a kóstoló elmaradt, de rengeteg apró gumóm lett ültetni.

Következő évben a fóliába is ültettem néhány tövet, így néztek ki a növények:

Néhány virág is volt az egyik tövön, magot nem kötött. Ekkor már termett alattuk kóstoló, tavaly pedig ezen a sikeren felbuzdulva két cserépbe ültettem és a fóliába kétoldalt a paprikák mögé is bedugdostam egy-egy sort. Decemberben szedtem föl, a fóliában ennyi termett:

Azt olvastam, hogy napfény hatására csökken a gumók savassága, ezért világos helyen tárolom a fagymentes melléképületben. Nem fonnyad, jól tárolható.

Kipróbáltuk egyben, héjastul kevés olajjal megsütve.

Krumpliszerű, de savanykás, főleg a héja. Sült krumpli mellé kiegészítésnek finom, de egyszerre nem kívántunk belőle sokat enni.

Ma mikróban készítettem vajasan, hagymával. Késsel nagyjából levakartam a gumók héját, és kevés vizet aláöntve, lefedve mikróban puhára pároltam. Utána megszórtam apróra vágott hagymával és vajdarabkákkal, és pár percre visszatettem, míg a hagyma is megpuhult, közben egyszer megkevertem. A végeredmény (egy része, a fotózásig már fogyott belőle):

Nagyon finom lett, krémesen puha, és csak egész gyengén savanykás. Idén is kell majd ültetni.