Van többféle dísz Oxalisom, és mikor egy kertészeti vásárban árultak Oxalis tuberosa gumókat, nem tudtam ellenállni a kísértésnek, és vettem egy szemet, hogy bővüljön a gyűjtemény.
Utánaolvasva kiderült, hogy a szabadban nem tudom termeszteni, mert csak az őszi napéjegyenlőség környékén kezd gumókat növeszteni. Cserépbe ültettem, hogy ősszel védett helyre tudjam vinni.
Mikor beköszöntöttek az erősebb fagyok, bevittem a teleltetőbe, és csak valamikor a tél végén szedtem ki a gumókat. Szép termés lett volna, ha a nagy részét nem ették volna meg a szálkás gyalogormányos lárvái. Így a kóstoló elmaradt, de rengeteg apró gumóm lett ültetni.
Következő évben a fóliába is ültettem néhány tövet, így néztek ki a növények:
Néhány virág is volt az egyik tövön, magot nem kötött. Ekkor már termett alattuk kóstoló, tavaly pedig ezen a sikeren felbuzdulva két cserépbe ültettem és a fóliába kétoldalt a paprikák mögé is bedugdostam egy-egy sort. Decemberben szedtem föl, a fóliában ennyi termett:
Azt olvastam, hogy napfény hatására csökken a gumók savassága, ezért világos helyen tárolom a fagymentes melléképületben. Nem fonnyad, jól tárolható.
Kipróbáltuk egyben, héjastul kevés olajjal megsütve.
Krumpliszerű, de savanykás, főleg a héja. Sült krumpli mellé kiegészítésnek finom, de egyszerre nem kívántunk belőle sokat enni.
Ma mikróban készítettem vajasan, hagymával. Késsel nagyjából levakartam a gumók héját, és kevés vizet aláöntve, lefedve mikróban puhára pároltam. Utána megszórtam apróra vágott hagymával és vajdarabkákkal, és pár percre visszatettem, míg a hagyma is megpuhult, közben egyszer megkevertem. A végeredmény (egy része, a fotózásig már fogyott belőle):
Nagyon finom lett, krémesen puha, és csak egész gyengén savanykás. Idén is kell majd ültetni.
Szia! Nálad mindig látok valami újat. Nem is tudtam, hogy van ehető oxalis, és milyen sok gumó volt alatta. Úgy látszik sikerült jó helyet találnod neki.
VálaszTörlés