2022-09-18

Hullott alma szezon

Idén bőséges az almatermés, különösen a kert alsó részén lévő édes, sárga almát termő fánk roskadozik. A fa hatalmas, az alja terítve van hullott almával. Nagy része már ehető, édes, finom, de nem áll el.


Az almával borított terület a képen láthatónak sokszorosa. Csak annyit szoktam összeszedni, amennyit elfogyasztunk vagy elajándékozunk, mert a fűben jobban eláll, mint rekeszben. 
Folyamatosan sütök, főzök belőle, naponta megeszem 5-6 darabot nyersen, de az összmennyiséghez képest mindez elhanyagolható.
Rekeszszám kapják a szomszédok, barátok, de képtelenség megenni. Azért igyekszünk.

Mindig van valami almás étel, ahogy elfogy, készül a következő. Gyakran van gyümölcsleves málnával, most abból is sok van. A mai termés például:

Ennek egy részét megesszük frissen, ami marad, azt lefagyasztom vagy gyümölcsleveshez felhasználom.

Gyakran sütök almás süteményeket, most a legújabbat mutatom meg.

Először elkészítjük a sütemény tetejére szórandó omlós morzsaréteg tésztáját. Hozzávalói:
10 dkg puha vaj
13 dkg liszt
9 dkg porcukor
Ezt összegyúrjuk és félretesszük.
Utána megpucolunk annyi almát, amennyi 4 részre vágva egy lapos tányéron elfér. Keverhető birssel is. Amelyik almanegyedből sokat ki kell vágni, azt külön rakjuk, abból turmixolt alma lesz a tésztához.
Az alaptészta keresztanyám kakaós lepényének és a reszelt almás piskótának a kombinációja. 
Hozzávalók:
4 nagy vagy 5 kicsi tojás
25 dkg cukor
15 dkg puha vagy olvasztott vaj
Kb. fél kg turmixolt alma, keverhető sült birssel (valószínűleg nyerssel is, de úgy nem próbáltam)
30 dkg liszt
1 tasak sütőpor
+ annyi tej, amennyitől megfelelő sűrűségű (önthető, de nem túl híg) masszát kapunk

Már korábban megpároltam egy lepottyant birsalmát a mikróban, ez is az almapép része lett. A birs összetevő:


Az összes előre megtisztított alma és birs:


Később ez kevésnek bizonyult, a sütemény összeállításakor a tányérban lévő mennyiséghez tettem még egy kisebb almát.
A műanyag edényben lévő almát botmixerrel pépesítettem. A mérlegen látható érték pohárral együtt értendő.
Ezután elkészítettem a tésztát: kézi robotgéppel kikevertem a vajat, a cukrot és a tojást, hozzáadtam az almapépet, majd a sütőporral kevert lisztet és annyi tejet, hogy megfelelő állagú legyen a massza. Ezt kivajazott tepsibe öntöttem és telenyomkodtam a szeletekre vágott almadarabokkal. Ekkor így nézett ki, a sötétebb csíkok birsszeletek:


Erre rámorzsoltam a korábban összegyúrt liszt-vaj-porcukor keveréket, majd előmelegített sütőben kb. 175 °C-on 1 órát sütöttem.
A kész sütemény:


Krumpliszedés

Szeptember 14-15-én kiszedtem a krumplit. Előtte felszedtem és elraktam a csepegtető csöveket. Az öntözőrendszert tavaly már megmutattam, de egy részlet kimaradt. 
Rengeteg homok jön a kutunkból, a csepegtető csövek hamar eldugulnak. Ezt úgy próbáljuk elkerülni, hogy minden cső végére tettünk egy-egy csapot. Mikor be van kapcsolva a rendszer, időnkét egyenként kinyitom a csapokat. Az erős sugárban kispriccelő víz kiöblíti a csőben összegyűlt homokot.
A csappal lezárt csővégek ilyenek:


Idén 7 sor krumplit ültettünk, és összesen 7 rekesznyi gumó termett. 
A terméssel elégedett vagyok, sok nagy gumó is lett. 
Agria:


Néhány gumó csírázni kezdett, vagy pici gumók nőttek a csíra helyén:


A fajta egyébként nagyon jól tárolható, meglátjuk, hogy ezek a kihajtott gumók hogy fognak viselkedni.

Százszorszép (más néven Rioja):


Ezt a fajtát már sokadszor ültettük újra saját termésű gumóból, és még mindig szépen terem, nem romlott le. Sajnos már nem lehet kapni, a fajtát nemesítő keszthelyi Burgonyakutatási Központ kínálatában sem szerepel már. Kár, mert jóízű, lisztes állagú fajta, sütni, tésztába gyúrni kiváló. Bőtermő, pucolni is könnyű, mert sekélyek a gumón a rügyek. Jövőre is fogunk a saját termésből ültetni.

Lila héjú, fehér húsú, lila virágú fajta:


A lombja kissé foltos volt, gyanús, hogy már vírusfertőzött, de az idei gumótermésen nem látszott. Jövőre is lesz egy sor, elsősorban a szép virága miatt.

Bakonyi kék:


Ennek egészséges volt a lombja és szépek lettek a gumók is, de sok gumó már a földben hosszú csírát növesztett, pedig még a szára teljesen el sem száradt.


Tavaly is volt ilyen gumó, de sokkal kevesebb. Azok nem hajtottak tovább, rendesen átteleltek. Remélem, most sem fognak a csírások hamar tönkremenni, de majd azokat fogjuk először megenni.

Az idei utolsó vetések

Augusztusra megfogyatkoztak a bolhák, az évelő keresztesvirágúak elkezdtek újra hajtani. 
10-én úgy láttam, talán már megmaradnának a káposztafélék, elvetettem hát a Müncheni sör retket és a karórépát. Mindkettőt júliusban kellett volna, de akkor még valószínűleg egyből letarolták volna a bolhák.
A vetést rögtön letakartam szúnyoghálóval. Később a frissen kelt növényeken láttam néhány földibolhát, ezért betettem a háló alá három ragadós sárga lapot.
Augusztus 20-án így nézett ki az ágyás, a képen a legközelebbi a retek és a karórépa:


Szépen kikeltek a magok, a retek nagy része meg is maradt, a karórépát azonban a kerítés közeli részen lerágták a csigák. 


Begyűjteni nem tudom őket, apró csigák ezek. Egy nagyobb példányt ma fotóztam a szúnyogháló tetején:


Nem tudom, milyen faj, ha sikerül kiderítenem, utólag beírom.
A Müncheni sör és a karórépa jelenlegi állapota (a kép hálón keresztül készült, azért homályos):


Alaposan meg vannak rágva, de fejlődnek. Még kicsit várok, hogy erősödjenek, aztán ki kellene ritkítani. Még nem merem, félek, hogy akkor egy növényre több csiga jut, és elfogynak.

Augusztus 23-án elvetettem a következő adag retket, Húsvéti rózsát és Japana F1-et. Ezek a korábban kiszedett vöröshagyma helyére kerültek. A hagymát védő szúnyoghálót nem szedtem le akkor sem, mikor éppen nem volt alatta zöldség. Úgy tűnik, ez jó ötlet volt, mert ott kevesebb kárt okoztak a csigák, a növények nem ritkultak ki annyira, mint a Müncheni sörretek és a karórépa, valamivel kevésbé is vannak megrágva. Most, szeptember 18-án ilyenek:


Rágottak, de ez nem olyan vészes.

Szeptember 4-én elvetettem a galambbegy salátát. Egy osztrák ismerős vette nekünk a magot, mivel kedvenc fajtámat, a Holländischer Breitblättrigert nem lehet Magyarországon kapni. Kétféle csomagolásút is kaptunk, egy osztrákot és egy szlovént:


Négy helyre is vetettem, hogy akkor is legyen télen elég friss zöldség, ha netán nem fog megnőni a retek. A négy helyből egyen, a ház mögötti keskeny sávban szépen megmaradt, most ilyen:


Másik két helyen erősen kiritkult, de még maradt belőle valamennyi:


A negyedik, legnagyobb ágyásban, a zöldborsó helyén is kikelt, de onnan el is tűnt. Ide pár napja újravetettem, talán még lesz belőle valami, ha megint le nem rágják.