Palánták május közepén

A palánták egy része már kint van a szabadban, a legtöbbnél csak a nedves idő miatt várok a kiültetéssel, nehogy egyből lerágják a csigák. Tartós esőzések idején azok a növények is el tudnak tűnni, melyek egyébként nem tartoznak a csigák kedvencei közé.

Először a pulykaorrú keserűfüvet (Persicaria orientalis) raktam ki.  A tavaszi fagyok előtt próbaképpen kiültettem néhány palántát, és bár lekókadtak a fagytól, nem mentek tönkre, csak nagyon lemaradtak a fejlődésben. Időközben helyben kelt magoncok is megjelentek, de el is tűntek, tehát érdemes belőle palántát nevelni, legalábbis nálunk. A nagy edénybe egyenként ültetett palánták már nagyok:

Ezeket még azért nem ültettem ki, mert a melléjük tervezett Leonotis nepetifolia palánták sokkal kisebbek, még az üvegházban laknak. A képen a jobb hátsó sarokban láthatók paprikák társaságában:

Ha jobban megindulnak a Leonotisok, együtt ültetem ki őket a keserűfüvekkel. 

A szabadban tartom az április 14-én vetett magból nevelt Centaurea palántákat is. Ezek lassan nőnek:

Kipakoltam az üvegházból a földicseresznye (Physalis peruviana) palántákat,

a padlizsánok nagy részét

és az összes paradicsomot.

Ha esik az eső, a padlizsánokat, földicseresznyéket és paradicsomokat bepakolom a fóliába. Az újhagymák fölé raktam állványokat, ezekre 2-2 rekesz fér el. Az állványok annak a polcnak az elemei, melyen a mesevirágokat szoktam a szobában hajtatni (itt látható összerakva), és eredetileg palántanevelő fóliának árulták, két 3 polcos fólia lett volna. Hol egyberakom, és öt- vagy hatpolcos állványként használom, hol szétszedem különálló elemekre, a hozzájuk tartozó fóliát még soha nem raktam föl. Polcnak és állványnak rendkívül praktikus.

A kipakolt palánták helyére kihoztam a lakásból a paprikapalántákat, egy részük itt látható:

Az üvegházban vannak még az érzékenyebb tökfélék palántái: Saladin F1 kígyóuborka, keserűuborka (Momordica charantia Baby Bittergourd fajta), Luffa operculata, díszuborka (Cucumis africanus). A képen bejelöltem mindegyik fajból néhány példányt, a többi takarásban van:

Az április 5-én vetett petrezselyem is az üvegházban van még, féltem a csigáktól.

A mesevirágok egy része néhány egyéb palántával:

Az üvegház összképe:

Zöldfűszeres-paprikás kenyérfelfújt madárlátta kenyérből

A férjem pár napot vidéken töltött, hazahozta az ott vásárolt kenyér maradékát. Én közben sütöttem itthon zsömlét, az a kenyér nem fogyott.

Végül ez a jobb ötlet híján felfújtnak nevezett étel készült belőle.

Hozzávalók:

40 dkg szikkadt kenyér

4-5 dl tej (amennyit maradék nélkül beszív a kenyér)

6 egész tojás (zömmel kicsik)

6 dkg reszelt sajt (kis maradék darabka)

Snidling, petrezselyem, metélő fokhagyma és majorranna

2-3 pirosra érett paprika apróra vágva

mokkáskanálnyi só

őrölt bors

A kertből szedett hozzávalók:

Balról jobbra: snidling, metélő fokhagyma (Allium tuberosum), bocskor paprika, Gigante d'Italia fajtájú petrezselyem, majoranna

Snidling és metélő fokhagyma több helyen van a kertben, innen-onnan csipegettem össze a felhasznált mennyiséget.

A majorannát ládába ültettem, most így néz ki:

A Gigante d'Italia fajtájú levélpetrezselyem a nevének megfelelően nagyon nagyra nőtt. Idén sok van belőle (cserepekben, magaságyásban, a ház mögötti keskeny sávban), érdekes módon keveset rágtak le belőle a csigák. A magaságyásban és az egyik cserépben ilyen:

Kíváncsi vagyok, hogy ugyanolyan télálló lesz-e, mint az eddig ültetett sima levélpetrezselyem.

Visszatérve a recepthez:

A kenyeret kis kockákra vágtam és ráöntöttem a tejet. Kb félóráig hagytam állni, ekkor még nem tűnt elég nedvesnek, öntöttem hozzá még egy kis tejet. Belekevertem a többi hozzávalót és még egy órára (amíg megetettem, babusgattam és szórakoztattam az ólban lakó Röfi cicát) félretettem. Ezután vastagon kivajazott formába töltöttem és kb. 175 fokon addig sütöttem, míg a "tészta" megemelkedett, majd kicsit megpirult. Kihűlve összeesett, de azért nem lett rossz.

Még a formában:

Tálra borítva:

Felszeletelve:

Természetesen ízlés szerint lehetne fűszerezni.

Római saláta, borsó, levélpetrezselyem, oroszlánfül és Solanum pyracanthum vetése

A római salátát rögtön a Kobak palánták kiültetése után el szerettem volna vetni, de végül csak 19-én került rá sor. Ezt is virágládába vetettem, mint korábban a Kobakot. A saját termésű magok 3 nap múlva el is kezdtek kelni, ekkor kiköltöztettem a ládát az üvegházba.

Idén is nevelek palántákat a velőborsóból, ugyanúgy, mint tavaly. Most is az Achimenesek tavalyi földjét használtam föl, a palánták idén is a reteksorok között lesznek félliteres poharakban. Minden pohárba 4 szem borsót vetettem, Kelvedon csodáját, mint mindig.

Hülyeségnek tűnhet palántát nevelni a borsóból, melegebb kertben mindenképpen érdemesebb helybe vetni, de itt hideg még a talaj, a gyomok is alig kelnek. Várni kellene még, de ha későn vetek, mire szedhető lenne a borsó, általában hőség van, sok hüvely rászárad a növényekre. Tavaly a palántáról ültetett kevesebb tőről többet tudtam leszedni, mint máskor a több, helybe vetett növényről. Más, hidegtűrőbb fajtára nem szeretnék áttérni, jobban szeretem a velőborsót, mint a korai kifejtőket.

Borsópalánták a reteksorok között a fóliában

Reggelente még fagy, úgyhogy éjszakára ráterítem a növényekre a fátyolfóliát.

Miután a borsók poharait a helyükre pakoltam és belocsoltam, egy 40 sejtes tálcába vetettem metélő petrezselymet.

Március 24-én vetettem oroszlánfület (Leonotis nepetifolia) és Solanum pyracanthumot. Úgy látom, a Solanum töveim átteleltek, de nem árt, ha van tartalék, és egy ismerős is kért ilyen növényt. 

A vetődobozokat a fűtőtest közelébe tettem.