A veteményes május közepén

Az ősszel vetett galambbegy salátát már nem esszük, virágzik:

Fogok tudni magot szedni róla. A helyére fodros kelt szeretnék ültetni, az alatt majd el fognak férni az elszórt magokból kikelő növények.

A március 31-én vetett sárgarépa kikelt, szépen sorolt, majd eltűnt. Újra vetettem sokkal sűrűbben, ez is kikelt, de csak az ágyás kb. 1/3-án maradt meg. Ebbe az ágyásba több répát már nem vetek, a kiürült részekre majd ültetek valami más növényt.

Sárgarépa viszont kell, úgyhogy az egyik magaságyás szélére vetettem egy sort a még tavaly vásárolt Kométa F1 magból, szépen ki is kelt. Itt nem tudom hálóval takarni, úgyhogy valószínűleg kukacos lesz, de legalább biztosan lesz valamennyi.

Az április 14-én vetett Delikett borsó szép egyenletesen kikelt. A sorközöket vastagon betakartam fűnyesedékkel és körbekerítettem az ágyást a csirkehálóval, ami eddig a talajra fektetve takarta a pasztinákkal együtt. A háló egyrészt támasztékul szolgál a borsónak, másrészt valószínűleg elveszi a rigók és a macskák kedvét a mulcs szétkotrásától. Most így néz ki:

Kikelt a pasztinák is, de arról fotót nem érdemes csinálni. A gyomok nincsenek sűrűn, de most valamivel nagyobbak a pasztináknál. Nem sokat árnyékolnak, még nem zavarják a veteményt, de a terület be van annyira nőve, hogy a macskákat már nem csábítja porfürdőzésre, nem hempergik ki a gyenge pasztinákokat. Ha kicsit megerősödtek, majd kigyomlálom.

Április 30-án egy kis területre vetettem velőborsót, Kelvedon csodáját. Ez nem kelt olyan szépen, mint a Delikett, de a kettő együtt talán elég lesz.

A kép jobb szélén a nefelejcsek fölött egy nyaláb fokhagyma is látható. Ilyen bent felejtett fokhagymafejekből és szétszóródott sarjhagymácskákból nőtt nyaláb sok helyen van a kertben, ezeket esszük újfokhagymának.

Az ágyásokban megnőttek a fokhagymák:

Növöget a magaságyásba ültetett római saláta:

A fóliában már megnőtt a Húsvéti rózsa retek, az újhagyma és a Kobak saláta, mindegyiket esszük.

Római saláta, borsó, levélpetrezselyem, oroszlánfül és Solanum pyracanthum vetése

A római salátát rögtön a Kobak palánták kiültetése után el szerettem volna vetni, de végül csak 19-én került rá sor. Ezt is virágládába vetettem, mint korábban a Kobakot. A saját termésű magok 3 nap múlva el is kezdtek kelni, ekkor kiköltöztettem a ládát az üvegházba.

Idén is nevelek palántákat a velőborsóból, ugyanúgy, mint tavaly. Most is az Achimenesek tavalyi földjét használtam föl, a palánták idén is a reteksorok között lesznek félliteres poharakban. Minden pohárba 4 szem borsót vetettem, Kelvedon csodáját, mint mindig.

Hülyeségnek tűnhet palántát nevelni a borsóból, melegebb kertben mindenképpen érdemesebb helybe vetni, de itt hideg még a talaj, a gyomok is alig kelnek. Várni kellene még, de ha későn vetek, mire szedhető lenne a borsó, általában hőség van, sok hüvely rászárad a növényekre. Tavaly a palántáról ültetett kevesebb tőről többet tudtam leszedni, mint máskor a több, helybe vetett növényről. Más, hidegtűrőbb fajtára nem szeretnék áttérni, jobban szeretem a velőborsót, mint a korai kifejtőket.

Borsópalánták a reteksorok között a fóliában

Reggelente még fagy, úgyhogy éjszakára ráterítem a növényekre a fátyolfóliát.

Miután a borsók poharait a helyükre pakoltam és belocsoltam, egy 40 sejtes tálcába vetettem metélő petrezselymet.

Március 24-én vetettem oroszlánfület (Leonotis nepetifolia) és Solanum pyracanthumot. Úgy látom, a Solanum töveim átteleltek, de nem árt, ha van tartalék, és egy ismerős is kért ilyen növényt. 

A vetődobozokat a fűtőtest közelébe tettem.

Borsópalánták kiültetése

Néhány napig fagymentes, esős idő várható, érdemes kiültetni a fóliában előnevelt borsót.

Még a fóliában:

Ültetés közben:

Utána:

Végül a növénycsoportok mellé gallyakat szurkáltam, hogy legyen miben megkapaszkodniuk, ne a földön heverjenek majd. Ha szükség lesz rá, további gallyakkal kiegészítem.

Velőborsó, levélpetrezselyem és kapor vetése palántának

Az utóbbi időben rengeteg videóban láttam, hogy zöldborsópalántát nevelnek. Sose csináltam, most kipróbálom.

Mindig Kelvedon csodáját szoktam vetni, a korai kifejtő borsó nem nekem való, túl gyorsan és egyszerre érik, mindig elkések a szedéssel, és megvénül. A velőborsót legtöbbször áprilisban szoktam elvetni, mert azt olvastam, hogy meleg talajban kel ki jól. Az áprilisban vetett borsó tényleg mindig nagyon szépen sorolt, mások pedig, akik korábban vetették, gyakran panaszkodtak, hogy nem kelt ki. Tavaly én is elvetettem márciusban, és nekem is alig kelt ki valami.

A későn vetett borsó viszont sokszor elfonnyad a melegben, ha fák közelébe kerül, élete nagy részét félárnyékban-árnyékban tölti, így nem szoktam tudni sokat szedni. Tehát lehet, hogy nem is akkora szamárság a palántanevelés.

Az Achimenes rizómák kiszedegetésekor a gyalogormányos lárvákat nem tartalmazó cserepekből félretettem egy vödör földet, ehhez még hozzákevertem, ami a széttűzdelt paradicsom magoncok után megmaradt. Rengeteg félliteres tejfölös poharam van, így vesztenivalóm nincs, csak a műveletre fordított idő.

Egy-egy pohárba 4 szem borsót ültettem, a poharakat betettem a fóliába a reteksorok közé. Amíg erős fagyok vannak (ma -8°C körül lehetett a kertben, a háznál volt -6,5 °C), éjszakára a retkekkel együtt letakarom a sort fátyolfóliával.

Az újrahasznosított földből ennyi palántára tellett:

Bőven maradt még magom, ha sikertelennek ígérkezik a kísérlet, még vethetek a szabadba is.

A levélpetrezselymet mindig pohárban nevelem és a kész palántákat ültetem ki, legtöbbször a kertben több helyre elosztva. A kapor magától szokott kelni a fóliában, de tavaly korán tönkrementek a növények, nem érleltek magot. Mire kiültetem a paprikákat, szeretném, ha lenne mellettük virágzó kapor. A virágok odavonzzák a zengőlegyeket, és ha tetvesek a paprikák (legtöbbször megtetvesednek), a zengőlegyek lárvái elfogyasztják a tetveket. Erre a célra nem kell sok növény, most 10 palántát készítettem elő. 

Petrezselyemből 30 palántát vetettem.

A tálcát kelésig bent tartom a lakásban, utána ki fogom vinni a fóliába vagy az üvegházba.