Málna mulcsozása, metszése

Már januárban elkezdtem metszeni az Autumn Bliss és a szomszédból átnőtt, szintén kétszer termő málnát, aztán jött a hidegebb idő, és csak február végén folytattam. Levágtam az összes száraz vesszőt és az egyévesek fölső részét, ahol már volt termés. A szomszédból átnőtt, ismeretlen fajtát még ki is fogom ritkítani, de arra mostanában már nem volt idő.

A hajtások egy részén mindig vannak dudorok, ezeket is levágom. A gubacsos vessző is kihajt, terem is, de aprót és ízetlent, nem érdemes meghagyni. Az igazán sok és finom termés a tavasszal frissen kihajtó vesszőkön terem, de nem vágom le a letermetteket sem, ha egészségesek, jól jön nyár elején is a málna.

A dudorok legnagyobb részében a málna-gubacsszúnyog (Lasioptera rubi) lárvái élnek, néhányat láttam is egy januárban levágott vesszőben.

Málna-gubacsszúnyog (Lasioptera rubi) lárvái. A jobb alsó sarokban egy lárva látható kinagyítva

A februári metszés során is elég sok vesszőt félbevágtam, de csak egyben találtam élő lárvákat. Ezek is szúnyoglárvák lehetnek, de valami más fajé.

Dudor a málnavesszőn

A dudorban és a málnavessző belsejében talált lárvák

Három szobamacskánknak faaprítékból készült, komposztálható almot szoktunk venni. A használt macskaalom egy részét nem a komposztra öntöm, hanem a málna alá kiszórom, majd betakarom a szomszédból kapott diólevéllel. Már tavaly is így volt takarva a málnás, és nagyon szép termésünk lett.

Egy málnaágyásba kiszórt használt macskaalom. A vödör 20 literes.

Az alom kiszórva

Atumn Bliss málna metszés után, diólevéllel takarva

A szomszédból átnőtt málna metszés után, ritkítás előtt

Maradék birs, hullott alma, őszi málna

Mindkét birsalmafánkról leszedtem, amit elértem, készült sok kiló birsalmasajt és 24 db. 720 ml-es lekvár. A fák magasabb részeiről azonban továbbra is potyog a gyümölcs. Egyszerre annyi nem hullik le, hogy érdemes legyen nekiállni befőzni, szükségünk sincs többre.

Az almafákról is hullik a hibás gyümölcs. Idén kevés az alma, ami lepotyog, nem főzöm be, megesszük nyersen vagy süteménybe elhasználom.

Az idén jó a málnatermés, a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) kártétele elhanyagolható. Minden másnap szedem, egy-egy alkalommal általában két jégkrémes doboznyi jön össze. Ilyen doboznyi:

Sokat megeszünk frissen, magában, és nagyon szeretem gyümölcsjoghurtszerűen elkészítve. Kb. 20 dkg málnát villával összetörök, keverek hozzá pár kanál mézet és 450 g tejfölt. Joghurttal, kefirrel is el lehetne készíteni, de tejföllel finomabb.

Legutóbb a három gyümölcs kombinációjával készült egy háromrétegű sütemény. A megadott mennyiségek egy 39x23 cm méretű tepsiben készült adagra vonatkoznak.

Először a középső, gyümölcsös réteget készítettem el. Ehhez 4 kisebb birsalmát és ugyanennyi almát megpucoltam, kockákra vágtam és pár kanál cukorral megpároltam a mikróban.

Utána a sütemény tetején lévő vajas morzsa hozzávalóit gyúrtam össze. Ezek:

15 dkg vaj

20 dkg liszt

7 dkg porcukor

Miután összegyúrtam, betettem a hűtőbe, hogy jobban morzsolódjon.

Alulra nagyanyám kakaós lepényének a tésztája került. Ennek a hozzávalói:

5 dkg vaj

20 dkg cukor

25 dkg liszt

1 csomag sütőpor

2 evőkanál kakaó

2 egész tojás

2 dl tej

A kakaós tészta hozzávalóit összekevertem és beleöntöttem a tepsibe. 

A nyers tésztára egyenletesen elosztva rákanalaztam a párolt alma-birs keveréket, ezt még megpöttyöztem málnaszemekkel. Nem mértem, mennyi volt a málna, becslésem szerint 15-20 dkg lehetett. Túl sokat nem érdemes rátenni, mert nagyon savas lesz. A gyümölcsréteg tetejére morzsoltam a vajas tésztát, és kb. 180 °C-on addig sütöttem, míg a tetején a morzsa pirulni kezdett.

A végeredmény:

Szerintem finom lett.

Ha kakaós lepényt készítek, akkor az itt megadott mennyiség duplájából sütöm a tésztát. Legtöbbször birsalmalekvárral töltöm meg, de a korábban leírt málna-arónia-cukkini lekvárral még finomabb.

A hullott birset mások is fogyasztják:

Nagy meztelencsiga (Limax maximus) 

A nagy meztelencsigák (Limax maximus) a rohadt birset szeretik nagyon, az ép részeket nem kezdik ki. Pár hibás gyümölcsöt hagyok itt-ott a kertben, hadd egyenek. Spanyol csigákat nem szoktam látni a hullott birsen, csak ezeket a szép, leopárdmintás állatokat.

Dzsem fekete berkenyéből, málnából és cukkiniből

Augusztus 16-án leszüreteltem a fekete berkenyét.

A fekete berkenye vagy más néven arónia (Aronia melanocarpa) nem a berkenyék (Sorbus) közé tartozik, csak hasonló alakú termése van. Ezek fekete, bogyószerű, 5-10 mm átmérőjű almácskák. A növényről egy pontos leírás itt olvasható: fekete berkenye .

A növény teljesen télálló, betegségekre nem érzékeny, a tavaszi fagyok sem befolyásolják a termést. Magát a termést sem szokta károsítani semmi, nem kukacosodik, a poloskák sem lepik el, és a madarak is későn szokták elkezdeni leenni. A bokor mutatós, ősszel szép pirosra színeződik a lombja.

Fekete berkenye (Aronia melanocarpa) bokor szedés előtt

Fekete berkenye (Aronia melanocarpa) terméses ágai

Egy hibája van csak: a nagyon egészségesnek tartott termés nyersen rosszízű. Száraz, fanyar, az ember kísértést érez, hogy kiköpje. Pár évig le sem szedtem, aztán olvastam, hogy almával keverve finom lekvárt lehet belőle főzni.

Kipróbáltam az almával vegyes lekvárt, tényleg nem rossz. Mivel előbb érik, mint ahogy felhasználható almák hullanak a fáinkról, le szoktam fagyasztani, és később a hullott almával együtt főzöm be. A bogyók megfőzve is elég kemények, a meglévő felszerelésemmel nem lehet átpasszírozni, ezért a lekvár mindig darabos, az édes almapépben egész aróniabogyók vannak. Botmixerrel nyilván pépesíthető lenne, de nem érdemes, fogyasztás során az egész gyümölcsök nem zavaróan kemények, a magok nem érződnek, szétrághatók, és süteményekben talán jobban is mutat így.

Idén rekordtermés volt, több, mint 3 kg-t szedtem le.

A leszüretelt aróniatermés

Ebben az évben kevés a fákon az alma, a hullott gyümölcs nem lesz elég lekvárkészítéshez, így más receptet kellett keresnem. Addig is betettem a fekete berkenyét a mélyhűtőbe. Ez egyébként hasznos lépés volt, a legtöbb lekvárreceptben azt írják, hogy legalább két napra fagyasszuk le, akkor jobb íze lesz.

Olvastam, hogy nagyon finom a málnával vegyes arónialekvár. Elképzeltem, hogy tényleg jó lehet, és sok málnánk van. Már érik az őszi málna, és a fagyasztóban is volt még sok eltéve tavalyról. A mélyhűtött málna egy része féléretten lett leszedve, abban az időszakban, mikor a pettyesszárnyú muslicák (Drosophila suzukii) kártétele miatt a teljesen érett termés használhatatlan volt. Ezek az adagok nyersen eszegetni nem jók, gyümölcsleves ízesítésére tettem el, és most pont kapóra jöttek. 

Mivel a málnában sok a mag, de átpasszírozni nem volt se időm, se kedvem, valahogy hígítani kellett a masszát, hogy kevesebbnek tűnjön a mag. A cukkini semleges ízével alkalmasnak tűnt erre a célra, és éppen volt két felhasználható termés.

Utánanéztem a neten, írnak-e esetleg arónia-cukkini lekvárról, és lám, igen!

Arónia-cukkini dzsem

Így aztán a három összetevőt összekombináltam, és nagyon finom lett a végeredmény.

A receptekben szerepel citromlé és néhol fahéj is, ezeket kihagytam, a málna önmagában is elég savas, fűszereket meg a későbbi felhasználástól függően vagy adok utólag hozzá, vagy nem. A lekvárokat sosem szoktam fűszerezve eltenni.

Lusta voltam, nem reszeltem le a cukkinit, csak feldaraboltam. Puhák voltam még a magok, azokat is beletettem, csak a héjat dobtam el. Először megpároltam a cukkinit, míg elpárolgott a leve és szétfőtt. Utána adtam hozzá a fekete berkenyét és a málnát. A málna mennyiségét nem mértem meg, 7 db. kisebb-nagyobb doboznyi volt, friss és fagyasztott vegyesen. Kb. annyi volt, mint az arónia, vagy valamivel kevesebb. Első nap nagyjából egy órán keresztül főztem, másnap folytattam, míg annyira besűrűsödött, hogy elkezdett pöfögni. Ekkor hozzáadtam 3 kg cukrot, és munkáskesztyűt húzva egy kicsit még főztem. Most sem turmixoltam, az aróniaszemek egészben maradtak. Utána üvegekbe töltöttem, és befőzőautomatában sterilizáltam. A végeredmény:

Egy üveg nem zárt jól, azt következő héten kakaós lepénybe (kakaós kevert tészta) felhasználtam, a kevés kimaradt mennyiséget pedig megkóstoltuk. Nagyon jó, sokkal finomabb, mint az almás verzió. Érződik a málna aromája, amihez hozzáadódik az arónia fanyarsága és enyhe kesernyéssége. A kakaós lepénnyel együtt pedig tökéletes ízharmónia adódott.

Ezentúl kimondottan erre a célra is fogok félretenni málnát.