Az első palánták és retkek a tavalyi vetésből

A január elsején vetett szőrös paprika (Capsicum pubescens) másfél hét alatt kikelt, a 20 szem magból 17 csíranövény lett. Most ilyenek:

A radiátoron csíráztak, ott alig kaptak fényt, emiatt kissé megnyúltak. Most már a hűvös vécéablakban laknak, ott már nem nyúlnak tovább.

A föld eredetileg szépen el volt egyengetve, de egyszer Lemonka, az egyik szobacicánk az ágyacskájával együtt leesett a bútora tetejéről, pont arra a fűtőtestre, amelyiken a paprikákat keltettem. Szerencsére az edények nem borultak ki, csak kissé átrendeződött a tartalmuk.

Kikelt a jan. 19-én vetett Kobak saláta is. A ládájukat kelésig a meleg fürdőszobában tartottam, aztán átvittem a fűtetlen szobánk déli ablakába. Most így néznek ki a magoncok:

A láda mögé alufóliával bevont kartont tettem, így hátulról is kapnak egy kis visszavert fényt.

A héten voltunk vendégségben, vittünk ajándékba friss retket, ezeket:

A fehérek Japana F1 japán retkek. Sokkal nagyobbra is meg tudnának nőni, de ezekkel is elégedett vagyok. A többi Húsvéti rózsa.

Mostanra nagyjából az ágyás fele ürült ki.

Diós kevert tészta birslekvárral

Korábban itt már tettem föl képet arról, hogy néznek ki a frissen összeszedett diók.

Pár kilónyit már megpucoltam, a zömének ehető a belseje. Az íze a megfeketedett szemek nagy részének is jó, amelyiknek nem, annak a szaga is más, könnyű kiválogatni.

A dióbél átlagos kinézete ilyen:

A képen szereplő diót kevert tészta készítéséhez használtam fel.

Hozzávalók:

23 dkg darált dió (így sikerült, lehetne 20 vagy 25 dkg is)

27 dkg liszt (fél kilóra egészítjük ki a darált dió mennyiségét)

2 tasak sütőpor

20 dkg olvasztott (vagy puha) vaj

30 dkg cukor

4 tojás

4 dl tej

Kikevertem a vajat a cukorral és a tojással, majd apránként, a tejjel felváltva hozzáadtam a liszt-sütőpor-dió keveréket. Kivajazott tepsiben kb. 170 °C-on 3/4 óráig (tűpróbáig) sütöttem.

A kész süteményt birslekvárral töltöttem.

Ilyen lett:

Finom, jó állagú a tésztája. Valószínűleg ki fogom próbálni lekvár nélkül is a tésztához kevert birsalmasajttal, aszalt gyümölcsökkel, darabos dióval a tetején.

Kobak saláta vetése

Január 19-én elvetettem egy ládába a fóliába szánt Kobak salátát.

A mag 2020-as Garafarm csomagolású, 2023 decemberében jár le. Ha netán nem kelne ki, még van idő újat venni, de ha kikel, akkor sincs túl korán.

Sütőtöktermés és két recept

A kerítésre futtatva termesztett Solor fajtájú sütőtököt október elején szedtem le, addigra tönkrementek a növények. A termés:

A képen látható mennyiség 4 tövön termett. Később találtam még egy termést, az nem szerepel a fotón.

A tököket a hűvös kazánházban tartom. Korábban tároltam a melléképületben is, de ott a párás hidegben nagyon hamar romlani kezdtek, hamarabb, mint a szüleimnek ajándékozott példány a meleg lakótelepi lakásban.

Most jól tartják magukat, egyetlen tökön lettek foltok, ezt gyorsan felhasználtam.

Az a bizonyos foltos tök még egyben:

Ketté vágva:

A folt még nem hatolt mélyen a termés húsába, alig kellett valamit kivágni. 

Ennek a töknek elég vékony volt a húsa, a színe is lehetett volna szebb, nem is volt igazán édes. Egyetlen példány alapján még nem lehet a fajtáról nyilatkozni, de egyelőre úgy tűnik, a Solor nem jobb, mint a sok helyen kapható, hasonló kinézetű Uchiki Kuri. Korábban már termesztettem azt a fajtát, annak ennél valamivel vastagabb volt a húsa. Kíváncsi vagyok, milyen lesz a többi tavalyi, Solor fajtájú tök.

Ezt a kicsi, vékony húsú tököt nem érdemes sütőben sütni. Vékonyan meghámoztam, kockákra vágtam, a mikróban puhára pároltam majd villával pürévé nyomkodtam.

A tökpüré szűk felével tökmagos zsömlét sütöttem.

Hozzávalók:

0,5 kg liszt

1 tasak szárított élesztő

1 teáskanál só

2 teáskanál porcukor

5 dkg olvasztott vaj

a tökpüré

20 dkg sós, pirított tökmag

2,5 dl langyos víz

annyi tej, hogy a tészta megfelelő állagú, csak kissé ragadós, lágy tészta legyen

A hozzávalókat összegyúrtam, bő félórára betettem kelni a 40 fokra állított sütőbe. Miután megkelt, a tálból lisztezett munkalapra borított tésztát 8 fele vágtam, a háromszög alakú darabokat kivajazott tepsire rakosgattam és ismét a sütőben kelesztettem további nagyjából fél órát. Mikor úgy láttam, hogy eléggé megkelt, fölcsavartam a hőmérsékletet 200 °C-ra és kb. 30 perc alatt megsütöttem.

Az eredmény:

A tökpüré másik felét sütemény tésztájába kevertem.

Hozzávalók:

20 dkg olvasztott vaj

4 tojás

30 dkg cukor

a tökpüré

kb 0,5 kg liszt (nem mértem meg, lehet, hogy valamivel kevesebb volt)

2 zacskó sütőpor

1 dl dió ledarálva

annyi tej, hogy megfelelő, kevert tészta állagú masszát kapjunk, legalább 2 dl lehetett

birsalmasajt

aszalt szilva

mazsola

0,5 liternyi pucolt dió apróra vágva

A hozzávalók közül a birsalmasajt alapanyaga, a tök és a dió származik a kertből. A darált dió nem szerepelt az eredeti elképzelésben, de pucolás közben előkerültek jó ízű, de megfeketedett szemek is, ezeket nem akartam a sütemény tetejére szórni, inkább ledarálva kevertem a tésztába. A mennyiséggel lehet variálni, ha több a darált dió, kevesebb lisztet lehet használni.

Először kikevertem a vajat, a cukrot és a tojást, majd beletettem a tököt, ezzel is kevertem egy kicsit a masszát. Utána hozzáadtam a darált diót, a sütőport és apránként a lisztet és a tejet. Mikor megfelelő sűrűségűnek találtam, belekevertem az apróra vágott birsalmasajtot, aszalt szilvát és a mazsolát, kivajazott tepsibe öntöttem és a tejére szórtam az apróra vágott diót. Kb. 170 °C-on tűpróbáig sütöttem.

A mostani sütemény alja kicsit megégett, de azért finom. Ilyen:

Saláta reteklevél felhasználásával

Meg lehet ugyan enni a reteklevelet mindenféle előkészítés nélkül, egyszerűen szendvicshez harapva is, ilyenkor télen, a szűkös időkben így se esik rosszul, de nem igazi csemege. Kipróbáltam hát salátába keverve is, és bevált.

A salátához kihúztam néhány fejletlen növényt, melyeknek már úgysem nőtt volna meg normális méretűre a gyökere. Főleg japán retket használtam, annak kevésbé szőrös a levele, mint a Húsvéti rózsának és a Müncheni sörnek. A felhasznált retkek:

A képen látható két fehér retek Japana F1 japán retek. Vannak ezeknél jóval nagyobbak is az ágyásban, most a salátába nem akartam több gyökeret tenni, elég volt ez a pár ványadt.

Öntet:

450 g tejföl

175 g kefir (elhagyható vagy helyettesíthető tejföllel, ez most megmaradt karácsony előttről)

2 púpos teáskanál mustár

1 púpos teáskanál méz

2 kemény tojás sárgája szétnyomkodva

ízlés szerint só

Amit belekevertem:

a képen látható levelek és retkek felaprítva

1 doboz kukoricakonzerv a leve nélkül

1 db maradék főtt krumpli (elhagyható) kis kockákra vágva

2 kemény tojás apróra vágott fehérje

A kész saláta:

Természetesen más zöldségeket, pl. főtt sárgarépát is lehetne adni hozzá, esetleg sajtkockákat is, a mennyiségek is változtathatók. Most ezek a hozzávalók voltak kéznél, hamar elkészült és finom lett.

Friss retek

Az enyhe január egy előnye, hogy folyamatosan tudunk szedni friss retket. Még mindig nem kellett az ágyásokat vastagon betakarni, elég a szúnyoghálóra terített egy réteg fátyolfólia. Így a növények fejlődhettek a tél folyamán is, kicsit nőttek a gyökerek és szép üde a lombjuk.

Eddig a Müncheni sörből és a Húsvéti rózsából szedtem, a japán retekkel várok, hátha nő még egy picit.

Az alábbi fotón a tavaly december 30-án kihúzott Müncheni sör retkek láthatók Brumi mellett:

Ezeket pedig ma húztam ki, Müncheni sör és Húsvéti rózsa:

A Húsvéti rózsa levele kissé szúrósan szőrös, de a zsengéket azért megettem, jól esik ilyenkor a friss zöld. A Müncheni sör lombja valamivel kevésbé szúrós.

Szőrös paprika (Capsicum pubescens) és pulykaorrú keserűfű (Persicaria orientalis) vetése

Tavaly már december 21-én elvetettem a szőrös paprikát, de most csak a két ünnep között szántam rá magam a magok kiszedegetésére, így a vetésre csak január elsején került sor.

Az érett magok feketék.

Szőrös paprikából (Capsicum pubescens Guatemalan Orange) kiszedett magok

20 szem magot vetettem el két dobozba elosztva. A dobozokat a radiátor fölé tettem.

A pulykaorrú keserűfüvet már ősszel el kellett volna vetni, de egyre csak halasztódott. Elsején végre elvetettem, három dobozba is, elég sűrűn. A dobozokat kiraktam a fűtetlen üvegházba.

Remélem, lesz belőle néhány palántám.

Kiegészítés: Ma, jan. 2-án kihasználtam a kellemes enyhe időt, és takarítgattam a kertben. Hozzáférhetővé vált egy csomó lehullott mag a pulykaorrú keserűfű alatt. Ezek a magok ősz óta kint áztak-fáztak, legalább egy részük ki kell, hogy keljen. Vetettem egy dobozzal ezekből is, és kiraktam az üvegházba.

Édességek Szilveszterre

Szilveszterre mindig csinálok gyümölcssalátát, tejszínhabbal szoktuk enni.

Idén szerényebb változat volt, nem vásároltunk hozzá déligyümölcsöket, csak mazsolát és őszibarack befőttet, az alap az ősszel eltett birssel kevert fahéjas-szegfűszeges almabefőtt volt.

Hozzávalók:

1 db. 1700 ml-es alma-birs befőtt

2 doboz 820 g-os őszibarack befőtt

kb. 25 dkg nagy szemű mazsola (a lila csemege mazsola a legjobb, de azt most nem kaptunk)

kaktuszgyümölcs

kb. 1 dl rum, de lehetne több is

A mazsolát előző nap beáztattam rumba. Másnap összekevertem a befőtteket a mazsolával és a sziklakertből a télálló kaktuszokról (melyek valószínűleg az Opuntia phaeacantha változatai) frissen szedett, megpucolt kaktuszgyümölccsel. A kaktuszgyümölcs a fagyoktól megpuhul, de nem romlik meg, mindig ilyenkor szoktam felhasználni. Idén nem sok termett. Meg tudnánk többet is enni, megpucolni viszont bőven elég volt ennyit is. Pepecselős munka és közben mindig beleáll a kezembe néhány tüske.

A leszüretelt gyümölcsök:

Először csap alatt késsel levakarom a gyümölcs felületéről a tüskéket. Nem mindig sikerül a gyümölcsöt jó helyen megfogni, ilyenkor állnak bele a kezembe az apró tüskék. Lehetne persze erős gumikesztyűvel is fogni, vagy papírba csavarni, de legtöbbször inkább megkockáztatom a szúrásokat, mert így egyszerűbb.

A gyümölcs sajnos nem kiadós, rengeteg nagy, kemény mag van benne, és a húsa nagyon vékony. 

A képen egy kisméretű termés van, a nagyobbakban több a mag, de a hús nem vastagabb.

A kimagozott gyümölcs héjáról lekaparom a húst, ez kerül fölaprítva a gyümölcssalátába. Aránylag kis mennyiség is ad egy kis színt a salátának, és az íze is érezhető. Érdemesebb így felhasználni, mint magában megenni.

A kész gyümölcssaláta:

30-án készítettem egy tortát is, amit Szilveszterkor kezdtünk enni. A Youtube felkínált egy joghurtos tortáról szóló videót. A torta nagyon csábító volt, ki kellett próbálni. Ez az:

Áfonyás joghurttorta

Az eredeti recepten annyit változtattam, hogy nem keményítővel főzött áfonyát tettem bele, hanem egy kis üveg alma-arónia lekvárt mélyhűtött málnával kiegészítve. Eredetileg fekete ribizli lekvárral terveztem, de az alma-arónia volt kéznél, és azzal is jó lett.

A tortaformám sokkal nagyobb, mint a videóban szereplő, ezért az ott megadott mennyiség dupláját készítettem.

Hozzávalók

Tészta:

4 tojássárgája

kis só

80 g porcukor

120 g olvasztott vaj

300 g liszt

1 tasak sütőpor

Krém:

1000 g görög joghurt

60 g kukoricakeményítő

160 g cukor

1 zacskó vaníliás cukor

4 tojásfehérje

csipet só

Összegyúrtam a tészta hozzávalóit - akkor is jó lesz, ha nem keverjük ki előre a tojássárgáját a cukorral és a vajjal, hanem mindent csak zutty, beleteszünk egy tálba és összegyúrjuk. Nem akart rendesen összeállni a tészta, ezért adtam még hozzá két púpos kávéskanálnyi tejfölt is. A tészta felét belenyomkodjuk a sütőpapírral bélelt tortaforma aljába, a másik felét fél órára betesszük a mélyhűtőbe. 

Míg a tészta hűl, elkészítjük a krémet. Ehhez összekeverjük a görög joghurtot a keményítővel és a vaníliás cukorral. A csipet sóval kemény habbá verjük a tojásfehérjét, apránként belekeverjük a cukrot is. A habot lazán beleforgatjuk a joghurtos keverékbe.

A sütőformába nyomkodott tésztát megkentem a lekvárral, rámorzsoltam egy kevés fagyasztott málnát, majd ráöntöttem a krémet. A torta tetejére reszeltem a mélyhűtőből elővett tésztát, majd 180 °C-on 40 percig sütöttem. Egy óráig még a kikapcsolt sütőben kell hagyni, majd kivenni. Ha kihűlt, ehetjük.

Így nézett ki a kész torta: