Diószedés
Tavaly és tavalyelőtt egyáltalán nem termett diónk. Tavaly a fa nem is virágzott, idén viszont bőséges a termés.
2018-ban tapasztaltuk először a nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa) kártételét, akkor már nyáron, éretlenül lehullott egy csomó termés. Így is bőségesen lett diónk, de gyakorlatilag mindre rá volt rohadva a megfeketedett burok. Nagy munka levakarni, de a normál súlyú diók belseje legtöbbször ép, ezért érdemes időt szánni rá.
Idén későn jelentek meg a fúrólegyek, éretlenül alig hullott le dió. Már éppen kezdtem örülni, hogy talán nem is lesz fertőzés, mikor felnézve a fára felfedeztem az első legyet.
Az állat elég nagy, messziről, szabad szemmel is észre lehet venni, ha ez ember tudja, hogy mit keres.
Idén valamivel jobb a helyzet, mint 2018-ban, a diók egy kis része tisztán hullott le, és elég sok legalább részben tiszta. Kb. így néz ki az idei termés:
Némelyik dió burkában karcsúbb, hegyes orsó alakú, vörösesbarna bábok is vannak, ezek valószínűleg a dióburok-gabonalégy (Polyodaspis ruficornis) bábjai.
A két említett légyfajjal kapcsolatban érdemes elolvasni:
A buroktól megszabadított diót szétterítem a padláson, ott szoktuk tárolni. Kb. két évig jól eláll, aztán egyre több aszalványmoly telepszik meg benne. Ilyenkor még nem kezd el megavasodni, de a molyok miatt sok a veszteség.
nagyon szépen írsz, Nóri, nekem emiatt is érdekes, egyébként is érdekes
VálaszTörlésKöszönöm!
Törlés