Téli zöldségeink 2024. januárjában

A téli fogyasztásra zöldségek közül először a Müncheni sör retket és a karórépát vetettem el tavaly július 12-én, miután kiszedtem a két ágyást elfoglaló fokhagymát. Mivel tavaly nem volt időm blogot írni, most dicsekszem el a tavalyi fokhagyma terméssel:

Az ágyásba vetett karórépa nagyon rosszul kelt, valószínűleg azért, mert már régi volt a mag. Szerencsére tavaly sikerült magot fognom, így mikor kiderült, hogy az első vetésből nem lesz semmi, a friss magokból vetettem két 40 sejtes tálcába és ezeket később palántaként ültettem ki.

Augusztus huszadika után nem sokkal a vöröshagyma helyére vetettem Húsvéti rózsa és a Japana F1 retket.

Az első kapálás után az összes retket letakartam szúnyoghálóval. A karórépát nem kell, az még sose volt kukacos, a csigákat pedig könnyebb összeszedni, ha nincs rajta háló.

Most így néznek ki a karórépa- és retekágyások:

A retkeket betakartam két réteg fátyolfóliával. A szúnyoghálóra már nem lenne szükség, a fátyolfólia ugyanúgy a védene a kártevők ellen (ha lennének még), de a macskák miatt fönt hagytam, védi a fátyolfóliát.

A fölső ágyásban van a Húsvéti rózsa és a japán retek. Mielőtt beköszöntöttek a fagyok, a retkek földből kilógó részét fölkupacoltam használt virágfölddel, melyet tavasszal az Achimenes rizómák kibányászása során tettem félre. 

Mindkét retekágyásban a reteksorokba terráriumi fűtőkábelt húztam be, ugyanúgy, mint tavaly és tavalyelőtt. A képen látható vödör az elektromos csatlakozást védi a csapadéktól.

A karórépák közelebbről:

A január 3-án kihúzott Húsvéti rózsa és japán retkek:

A japán retek levelét megettem szendvicshez. Kevésbé szőrös és jobb ízű, mint a többi reteké.

6-án valamivel többet szedtem ki, mert jön a hideg, és akkor hosszabb ideig nem lehet hozzáférni a retkekhez. A Húsvéti rózsa és a Japana F1 gyökerei:

A reteklevelet az egyik cicánk, Rozsdás Emília is nagyon szereti. Itt a fent látható retkek lombját rágcsálja:

A vén és rágott levelek eltávolítása után a japán retkek levelét salátába aprítottam.

A saláta összetevői: 2 pohár 450 grammos tejföl, kb 6 púpozott teáskanál mustár, 2 kávéskanál méz, kis só, 8 kemény tojás fölaprítva, 2 doboz konzerv kukorica, a képen látható Húsvéti rózsák és 3 japán retek összevágva és a japán retkek levele fölaprítva.

Kiszedtem néhány Müncheni sör retket is, ezeket levittem a pincébe. 

A portugál káposztát és a leveles kelt (Westlander Winter és Rosco) júniusban vetettem és valamikor augusztusban ültettem ki. Január elején ilyenek voltak:

Tavaly ebben az ágyásban galambbegy saláta volt. Bőven elszórta a magját, nyár végén rengeteg ki is kelt, de a káposzták árnyékában lisztharmatosak lettek és tönkrementek. 

A ház mögött máshol is kelt ki elszórt magról galambbegy saláta, helyenként szórtam is el magot, de mindenütt elég ritkásak az ágyások, és ki kellene gyomlálni a tyúkhúrt:

Palántát is neveltem három 40 rekeszes tálcában, ezeket az egyik magaságyásba ültettem ki, miután ősszel kiszedtem a paradicsom töveket. Ezek most ilyenek:

A másik magaságyásban és a ház mögött levélpetrezselyem van, mellettük néhány ványadt cukorrépa és egy portugál káposzta:

Felkészülés az erősebb fagyokra

A következő hétre erős lehűlést jósolnak, nem biztos, hogy elég lesz a retkeken az egy réteg fátyolfólia takarás.

Vannak pluszban régi, használt fátyolfóliáink, melyeket az ólban tárolunk, de két cicánk, Brumi és Sarolta gyakran ott alszik, hiányozna nekik, ha kivinném onnan a puha, meleg fóliakupacot. Így hát a rendesen fejlett Müncheni sör retkeket inkább kiszedtem.

Ennyi lett:

Szórtam a tetejükre lombot

és levittem a pincébe. Ez a fajta kiszedve is elég jól tárolható. A vödörben lévő mennyiség valószínűleg elég lesz, míg tart a nagy hideg, nem kell majd hozzányúlni az ágyásokhoz.

A ágyásokon lévő fátyolfóliát átraktam a szúnyoghálók tetejéről közvetlenül a növényekre. 

A Müncheni sör maradékára csak egy rövid szakaszon tudtam duplán rakni a fóliát, de a másik ágyásnak már több, mint a felét kiszedtem. Abban az ágyásban minden sorban van egy-egy terráriumi főtőkábel, amit most már a növények másik oldalán is végig tudtam vezetni, így területegységre dupla teljesítmény jut. A fátyolfóliát is végig duplán tudtam rakni. Bízom benne, hogy így átvészelik a retkek a hideget.

Az ágyások most ilyenek:

Friss retek

Az enyhe január egy előnye, hogy folyamatosan tudunk szedni friss retket. Még mindig nem kellett az ágyásokat vastagon betakarni, elég a szúnyoghálóra terített egy réteg fátyolfólia. Így a növények fejlődhettek a tél folyamán is, kicsit nőttek a gyökerek és szép üde a lombjuk.

Eddig a Müncheni sörből és a Húsvéti rózsából szedtem, a japán retekkel várok, hátha nő még egy picit.

Az alábbi fotón a tavaly december 30-án kihúzott Müncheni sör retkek láthatók Brumi mellett:

Ezeket pedig ma húztam ki, Müncheni sör és Húsvéti rózsa:

A Húsvéti rózsa levele kissé szúrósan szőrös, de a zsengéket azért megettem, jól esik ilyenkor a friss zöld. A Müncheni sör lombja valamivel kevésbé szúrós.

Sárgarépa és retek

Napok óta sokat esik az eső. December 8-án éppen se nem esett, se nem fagyott, úgyhogy kora délután gyorsan kiszedtem a sárgarépát. A sár miatt nehézkes volt, ráadásul egy félórán keresztül hiába kerestem az ásót, felszívódott. Végül a melléképületből előkotortam "Karcsi ásóját". Ez egy ismerősünk telkéről származik, nehéz, életlen, malterfoltos, de legalább megtaláltam, és azzal ki tudtam bányászni a répákat. Azóta eltelt két nap, dolgozgattam is a kertben, de a rendes ásó nem került elő.

A répák között találtam viszont egy gyomkiszúrót.

Az aszályos nyár és a sűrű vetés ellenére a termés elég szép lett. Az üvegszálas szúnyogháló megfelelőnek bizonyult, nem árnyékolt túlságosan és jól bírta a macskák rohamait. 

Sajnos a termés nem fog sokáig elállni, mert rengeteget megrágtak a csigák. Egy darabig külön raktam a rágottakat, aztán feladtam, mert a legtöbb répán volt kisebb-nagyobb sérülés. Gyakran át kell majd válogatni és sok sárgarépás ételt kell főzni.

A termés:

A rekeszben lévő répákat levittem a pincébe, a vödörben lévőket pedig igyekszem gyorsan felhasználni. 

Néhány rágott sárgarépa a sok közül, rajtuk tetten ért csigák és tojások:

A sárgarépa ágyáson lévő szúnyoghálót egyelőre csak félrehúztam, valamennyire talán védi a mögötte lévő Müncheni sör retket, és kedvem se volt sárosan, vizesen fölszedni és elcsomagolni.

A retkeken már egy ideje fönt van egy réteg fátyolfólia a szúnyoghálón tetején. Ha jó idő van, napközben félrehúzom, hogy érje a növényeket a nap, de pár napja folyton esik, éjjel pedig gyakran fagy, így inkább egész nap fönt hagyom.

A két retekágyás és a sárgarépák helye most ilyen:

A képen a jobboldali ágyásban van a Húsvéti rózsa és a Japana F1 japán retek, a baloldaliban a Müncheni sör és egy sor karórépa. A karórépát nem kellene takarni, de csak a retekkel egy ágyásban fért el, így most az is be van takarva.

A Húsvéti rózsa és a japán retek sorában végigvezettem egy-egy terráriumi fűtőkábelt, hogy télen sokáig ehessük. Ezek zsenge, vizes húsú fajták, a tartós fagyokat már nem bírják takarva sem. Annyi energia ráfordítást, amennyit a két fűtőkábel fogyaszt, szerintem megér a téli friss zöldség. 

A kábelek csatlakozását vödör védi az esőtől:

A Müncheni sör retek tömörebb húsú, valószínűleg jobban bírja a fagyot, és a nagyobb példányok kiszedve pincében jól tárolhatók, ezért ezek csak takarást kaptak. Ha beköszönt a hideg tél, föl fogom szedni.

Ahhoz képest, hogy a földibolha áradat miatt majdnem egy hónappal később vetettem, mint szerettem volna, néhány retek egész nagyra megnőtt. 

Egy ilyen szép, nagy példányt már kihúztam, itt látható Emília mellett:

Mivel a Müncheni sört sűrűn vetettem és csak akkor mertem kiritkítani, mikor a csigák már nem tudtak bennük végzetes kárt tenni, nagyon sok ceruzavastagságú maradt, és már valószínűleg nem is lesznek nagyobbak.

A Húsvéti rózsa pont ideális méretűre nőtt. A japán retek nem szerette az árnyékos helyet és a zöme nem lett nagy, de van köztük ehető méretű. Ezeket a fajtákat ritkábban vetettem, mint a Müncheni sört, nem kellett ritkítani. Az ágyás kora tavasztól folyamatosan takarva volt szúnyoghálóval. Sokkal kevesebb csiga lett ott, mint a másik retekágyásban, ami a csak a retek kelése után lett letakarva.

Japán retket még nem húztam ki, Húsvéti rózsát igen, de nem volt időm lefényképezni. Majd később teszek föl róluk képet.

Üvegszálas szúnyogháló az ágyásokon

A hagymát, a sárgarépát és a retket hálóval védjük a legyek ellen, hogy ne legyenek kukacosak.

Egy korábbi bejegyzésben már írtam ezekről a hálókról: 

Új rovarháló az ágyásokra

Most egy rövid videóval szeretném megmutatni, milyen jó, hogy lecseréltem a korábbi gyenge rovarhálókat üvegszálas szúnyoghálóra.

Időnként mind a három macskánk a hálókon mászkál, de eddig olyankor sose volt nálam a telefon. Egyszer talán még lesz olyan videó is...

Úgy tűnik, a a hálók meztelencsigák ellen is védenek.

A karórépát és a Müncheni sör retket a fokhagyma helyére vetettem. A fokhagyma nem volt takarva, a hálót csak a répa és a retek vetése után tettem föl. A karórépa sor egy része eltűnt, a maradék erősen rágott, és a reteknek is csupa lyuk a levele.

A Húsvéti rózsa és a japán retek a vöröshagyma helyére került. A hagymát háló alatt neveltem, és a hálót hagymaszedés után is az ágyáson hagytam. Itt a retkek jó állapotban vannak, a sor nem hiányos, a lomb alig rágott.

Az idei utolsó vetések

Augusztusra megfogyatkoztak a bolhák, az évelő keresztesvirágúak elkezdtek újra hajtani. 

10-én úgy láttam, talán már megmaradnának a káposztafélék, elvetettem hát a Müncheni sör retket és a karórépát. Mindkettőt júliusban kellett volna, de akkor még valószínűleg egyből letarolták volna a bolhák.

A vetést rögtön letakartam szúnyoghálóval. Később a frissen kelt növényeken láttam néhány földibolhát, ezért betettem a háló alá három ragadós sárga lapot.

Augusztus 20-án így nézett ki az ágyás, a képen a legközelebbi a retek és a karórépa:

Szépen kikeltek a magok, a retek nagy része meg is maradt, a karórépát azonban a kerítés közeli részen lerágták a csigák. 

Begyűjteni nem tudom őket, apró csigák ezek. Egy nagyobb példányt ma fotóztam a szúnyogháló tetején:

Nem tudom, milyen faj, ha sikerül kiderítenem, utólag beírom.

A Müncheni sör és a karórépa jelenlegi állapota (a kép hálón keresztül készült, azért homályos):

Alaposan meg vannak rágva, de fejlődnek. Még kicsit várok, hogy erősödjenek, aztán ki kellene ritkítani. Még nem merem, félek, hogy akkor egy növényre több csiga jut, és elfogynak.

Augusztus 23-án elvetettem a következő adag retket, Húsvéti rózsát és Japana F1-et. Ezek a korábban kiszedett vöröshagyma helyére kerültek. A hagymát védő szúnyoghálót nem szedtem le akkor sem, mikor éppen nem volt alatta zöldség. Úgy tűnik, ez jó ötlet volt, mert ott kevesebb kárt okoztak a csigák, a növények nem ritkultak ki annyira, mint a Müncheni sörretek és a karórépa, valamivel kevésbé is vannak megrágva. Most, szeptember 18-án ilyenek:

Rágottak, de ez nem olyan vészes.

Szeptember 4-én elvetettem a galambbegy salátát. Egy osztrák ismerős vette nekünk a magot, mivel kedvenc fajtámat, a Holländischer Breitblättrigert nem lehet Magyarországon kapni. Kétféle csomagolásút is kaptunk, egy osztrákot és egy szlovént:

Négy helyre is vetettem, hogy akkor is legyen télen elég friss zöldség, ha netán nem fog megnőni a retek. A négy helyből egyen, a ház mögötti keskeny sávban szépen megmaradt, most ilyen:

Másik két helyen erősen kiritkult, de még maradt belőle valamennyi:

A negyedik, legnagyobb ágyásban, a zöldborsó helyén is kikelt, de onnan el is tűnt. Ide pár napja újravetettem, talán még lesz belőle valami, ha megint le nem rágják.

Új rovarháló az ágyásokra

A korábbi bejegyzésekben már szó volt a rovarhálóról, a sárgarépa-, hagyma- és retekágyásokat takartam vele legyek ellen. Emlékeztetőül:

Rovarháló sárgarépára és hagymára, rovarháló retekre, rovarháló ősszel

A hálók hatékonyan védtek a légylárvák kártétele ellen, de szezon végére több helyen kiszakadtak, gyakorlatilag csak egy szezont bírtak ki. 

Nem érhetett hozzá pl. a vödör füle, mert kitépte. Ha ráesett egy körte, átszakadt. A fóliaíveknél kikopott. Nem volt erősebb, mint a fátyolfólia.

Szakadások a rovarhálón

A háló típusa ez volt: Nortene BIOCONTROL rovarvédő háló, fehér, 2,20 x 10 m. Jelenleg 8000 Ft körül van az ára. Ahhoz drága, hogy minden évben újat vegyek, és kell belőle legalább kettő.

Idén vettem két tekercs üvegszálas szúnyoghálót. 1 tekercs 30 m hosszú, a 120 cm szélesből egy tekercs 16000 Ft körüli árban volt. Ebből nekem két ágyásra kijön a takarás, a 10 m hosszú rovarhálóval viszont csak egy ágyást tudok befedni, a maradékkal nem sokat tudok kezdeni.

Több munka volt vele, mint rovarhálóval, mert 120 cm széles darabokat hosszában össze kellett varrni. Míg neki nem álltam, reménytelenül nagy munkának tűnt, de végül nem volt olyan vészes. A második ágyásra szánt hálót már rutinosan varrtam, kb. két óra alatt megvolt.

Damillal varrtam a kerti úton végigfektetett darabokat, a két hálófél szélének hajtását ruhaszárító csipesszel rögzítettem. Ahogy haladtam a varrással, úgy rakosgattam előre a csipeszt.

A szúnyogháló varrása

Közben rövid időre meglátogatott Lemonszínű, a cicáink anyja.

Lemonszínű a hálón

A kész hálókat ugyanúgy szereltem föl, mint tavaly, 40 cm hosszú, félig földbe szórt 10-es betonacél darabra húzott KPE cső ívekre. A háló két végét összekötöttem és a kötöző zsinegnél fogva földbe szúrt U-vasakkal rögzítettem.

A letakart ágyások

Remélem, beválik. Idén szeretnék nyáron sörretket is vetni, arra majd varrok még egyet a másik tekercsből.

Friss zöldségek, gombák a kertből

Az első néhány retket és újhagymát április 14-én húztam ki, egy héttel később pedig már elkezdtem rendszeresen szedni.

A fóliában a Kobak saláta még nem képez tömött fejet, de az alsó levelekből már szedegettem. 

A salátaágyás szélén jól kelt a kapor, már levelesedik.

A fóliából szedett retkek és salátalevelek

Kobak saláták, az ágyás szélén kapor

A fóliában gyakran találok csiperkét. 22-én leszedtem azt az egy szemet, ami idén tavasszal kinőtt. Még nem próbáltam fajra meghatározni, de az biztos, hogy ehető, a húsa vörösödik és jó illata van. Önálló fogásra elegendő mennyiség nem szokott teremni, de finom, erős aromájú gomba, jó ízt ad az ételeknek.

Nagy meglepetés volt, hogy a lombbal vastagon betakart karórépa ágyás szélén találtam 3 kucsmagombát. Fattyú kucsmagombának határoztuk, a többi kucsmagomba fajtól elkülönítő jellegzetes bélyeg, hogy a süveg a tönkkel fele hosszúságban nőtt össze, a süveg széle alul eláll a tönktől. Ez a félbevágott példányon jól látható.

Fattyú kucsmagomba (Morchella semilibera) a termőhelyén

A leszedett fattyú kucsmagombák (Morchella semilibera)

A kucsmagombák és az egy szem csiperke

Ezt 4 szem gombát nem volt érdemes elkészíteni, megpucolva és fölaprítva betettem a mélyhűtőbe. Ha találok még hozzá, akkor főzök belőlük valamit.

Néhány kerti kép

A fóliában sorol a retek.

Virágzik két korai nőszirom:

Iris reticulata

Iris danfordiae

Egyre több virág nyílik a pirosló hunyoron:

Pirosló hunyor (Helleborus purpurascens) Brumival és Rudival

Ő is kertünk lakója:

Sarolta

Elfogyott a retek, jön a lehűlés...

Mivel március első napjaira erős lehűlést jósoltak, kiszedtem a lombbal és több réteg fátyolfóliával takart ágyásból a maradék retket.

Ennyi volt még:

A karórépákon csak egy réteg fátyolfólia volt eddig. Egy részük tönkrement, de van még sok, amire érdemes vigyázni, ezért átrendeztem a fóliatakarásokat.

Karórépák

A karórépák fóliáját átraktam a cukorrépára (lehet, hogy ezeknek már mindegy, de ártani nem fog), a retekágyásról leszedett rétegeket pedig ráterítettem a karórépákra. Az alagútvázat nem raktam át, nem marad sokáig a fátyolfólia a növényeken, jó lesz egyszerűen rájuk terítve. Úgy jobban is véd a hidegtől.

A fátyolfólia alatt cukorrépa és karórépa rejtőzik.

Ezután tényleg jött a lehűlés, de eddig -7 °C-nál hidegebb nem lett.

A kinti cicák nagyon élvezték a fóliák mozgatását. Egy darabig hagytam őket játszani, mielőtt végleges helyére raktam a retkekről leszedett darabot.

Az alábbi videón a két nálunk lakó kiscicán, Rudin és Saroltán kívül látható egy szomszéd kandúr, aki Rudikáért epekedik (annyira, hogy sokszor elkergetni se tudjuk), és pár pillanatra megjelenik az anyjuk is.

A címfelirat egy barátom műve, az ő írásai itt olvashatók:

http://amire-gondolok.blogspot.com/