Dzsem fekete berkenyéből, málnából és cukkiniből
Augusztus 16-án leszüreteltem a fekete berkenyét.
A fekete berkenye vagy más néven arónia (Aronia melanocarpa) nem a berkenyék (Sorbus) közé tartozik, csak hasonló alakú termése van. Ezek fekete, bogyószerű, 5-10 mm átmérőjű almácskák. A növényről egy pontos leírás itt olvasható: fekete berkenye .
A növény teljesen télálló, betegségekre nem érzékeny, a tavaszi fagyok sem befolyásolják a termést. Magát a termést sem szokta károsítani semmi, nem kukacosodik, a poloskák sem lepik el, és a madarak is későn szokták elkezdeni leenni. A bokor mutatós, ősszel szép pirosra színeződik a lombja.
 |
| Fekete berkenye (Aronia melanocarpa) bokor szedés előtt |
 |
| Fekete berkenye (Aronia melanocarpa) terméses ágai |
Egy hibája van csak: a nagyon egészségesnek tartott termés nyersen rosszízű. Száraz, fanyar, az ember kísértést érez, hogy kiköpje. Pár évig le sem szedtem, aztán olvastam, hogy almával keverve finom lekvárt lehet belőle főzni.
Kipróbáltam az almával vegyes lekvárt, tényleg nem rossz. Mivel előbb érik, mint ahogy felhasználható almák hullanak a fáinkról, le szoktam fagyasztani, és később a hullott almával együtt főzöm be. A bogyók megfőzve is elég kemények, a meglévő felszerelésemmel nem lehet átpasszírozni, ezért a lekvár mindig darabos, az édes almapépben egész aróniabogyók vannak. Botmixerrel nyilván pépesíthető lenne, de nem érdemes, fogyasztás során az egész gyümölcsök nem zavaróan kemények, a magok nem érződnek, szétrághatók, és süteményekben talán jobban is mutat így.
Idén rekordtermés volt, több, mint 3 kg-t szedtem le.
 |
| A leszüretelt aróniatermés |
Ebben az évben kevés a fákon az alma, a hullott gyümölcs nem lesz elég lekvárkészítéshez, így más receptet kellett keresnem. Addig is betettem a fekete berkenyét a mélyhűtőbe. Ez egyébként hasznos lépés volt, a legtöbb lekvárreceptben azt írják, hogy legalább két napra fagyasszuk le, akkor jobb íze lesz.
Olvastam, hogy nagyon finom a málnával vegyes arónialekvár. Elképzeltem, hogy tényleg jó lehet, és sok málnánk van. Már érik az őszi málna, és a fagyasztóban is volt még sok eltéve tavalyról. A mélyhűtött málna egy része féléretten lett leszedve, abban az időszakban, mikor a pettyesszárnyú muslicák (Drosophila suzukii) kártétele miatt a teljesen érett termés használhatatlan volt. Ezek az adagok nyersen eszegetni nem jók, gyümölcsleves ízesítésére tettem el, és most pont kapóra jöttek.
Mivel a málnában sok a mag, de átpasszírozni nem volt se időm, se kedvem, valahogy hígítani kellett a masszát, hogy kevesebbnek tűnjön a mag. A cukkini semleges ízével alkalmasnak tűnt erre a célra, és éppen volt két felhasználható termés.
Utánanéztem a neten, írnak-e esetleg arónia-cukkini lekvárról, és lám, igen!
Így aztán a három összetevőt összekombináltam, és nagyon finom lett a végeredmény.
A receptekben szerepel citromlé és néhol fahéj is, ezeket kihagytam, a málna önmagában is elég savas, fűszereket meg a későbbi felhasználástól függően vagy adok utólag hozzá, vagy nem. A lekvárokat sosem szoktam fűszerezve eltenni.
Lusta voltam, nem reszeltem le a cukkinit, csak feldaraboltam. Puhák voltam még a magok, azokat is beletettem, csak a héjat dobtam el. Először megpároltam a cukkinit, míg elpárolgott a leve és szétfőtt. Utána adtam hozzá a fekete berkenyét és a málnát. A málna mennyiségét nem mértem meg, 7 db. kisebb-nagyobb doboznyi volt, friss és fagyasztott vegyesen. Kb. annyi volt, mint az arónia, vagy valamivel kevesebb. Első nap nagyjából egy órán keresztül főztem, másnap folytattam, míg annyira besűrűsödött, hogy elkezdett pöfögni. Ekkor hozzáadtam 3 kg cukrot, és munkáskesztyűt húzva egy kicsit még főztem. Most sem turmixoltam, az aróniaszemek egészben maradtak. Utána üvegekbe töltöttem, és befőzőautomatában sterilizáltam. A végeredmény:
Ezentúl kimondottan erre a célra is fogok félretenni málnát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése