Rovarbarát kert

Az április28-án vetett római saláták kiültetése június elején

Mivel ezt a bejegyzést utólag, augusztusban írom, előre kell bocsátom, hogy nem lett sikertörténet. 

A palántákat június első hetében ültettem ki a körágyásba a káposzták közé. Akkor úgy tűnt, hogy a saláták szépen el fognak férni a káposzták alatt, és le fogjuk őket szedni, még mielőtt a káposzták nagyon megnőnének és beárnyékolnák a környezetüket. A palánták kiültetése után így nézett ki az ágyás:

Bizakodó voltam, mert a káposztákon nem tapasztaltam jelentős csigarágást. A salátákat viszont azonnal apró, fehér meztelencsigák lepték el. Voltak tövek, melyeken egyet sem találtam, néhányat viszont azonnal megszálltak, és pár nap alatt a levélerekig lerágtak. Reggel-este kimentem ugyan csigát szedni, de a szemem a spanyolokra és az éti csigákra volt beállva, ezeket az aprókat sokáig észre sem vettem. Utána meg már feladtam, nem volt energiám a pici növényekről pici csigák tucatjait csipegetni.

A saláták egy része a csigarágás ellenére is megmaradt, de nagyon hamar árnyékba borult a terület. Nemcsak a káposzták nőttek meg, hanem a kerítés mellett a málna is, és az egész környező növényzet. A saláták felnyurgultak, a levelük kicsi maradt. Szerencsére végül nem is hiányoztak, mire elfogytak a korábbi saláták, ehettünk uborkát, volt már egy kevés paprika és érett paradicsom is.

Mostanra már csak egy-két ványadt, felmagzott saláta bújik meg a hatalmasra nőtt káposzták között. Hagyom őket magot szórni, hátha tavasszal lesz ott palánta. Ha nem, az se baj.