Elkezdődött a szamócaszezon
Az első pár szem földiepret május 26-án szedtem le.
Június 3-án már érett az összes fajtánk, a földieprek és az erdei szamócák is. Sokféle van itt-ott a kertben, némelyiknek jut külön ágyás, némelyik más növényekkel keverve él.
Sikerült egy képen összegyűjteni majdnem az összeset. Ezeken kívül van még egy fajta, amit anyósomtól kaptunk. Az árnyékban él, évek óta keveset terem, azt a pár szemet, ami volt rajta, helyben megettem.
 |
| Szamócafajtáink |
Az 1 jelűt a kertben találtam. Nagy, hosszúkás szemeket terem, finom, erdei szamócára emlékeztető íze van. Nagyon puha és sajnos rettentő romlandó. Nem lehet megvárni, hogy teljesen bepirosodjon, mert addigra tönkre is megy. Külön ágyást nem szántam rá, az út szélén, a fű között és más növények közé nőve van belőle néhány tő. Arra azért ügyelek, hogy egy kevés mindig legyen belőle valahol.
A 2 jelű Ribes aciculare (ami már nincs meg) magvetése között kelt ki. A Ribes magok egy botanikus kertből származtak. Nem tudom, hogy az eper magja a Ribesé közé volt-e keverve, esetleg a földben volt, vagy valamelyik saját növényem magja került-e oda. Szép, nagy növény lett, megtartottam, és kivártam azt a 3 évet, míg végre termett. A levelei között szokott lenni néhány öttagú is. A termése kimondottan nagy szemű, nagyon kemény, jóízű, nem túl savas. Még szaporítom, lesz belőle egy kis ágyás.
A 3 jelű szamóca a szomszédból nőtt át, ott a fű között volt, lenyírták. Nagyon illatos.
A 4 jelű sárga gyümölcsűt vásárolt magról vetettem, a fajta nevére már nem emlékszem. Indátlan, folyton termő. Finom, de nem annyira illatos és aromás, mint a piros, ami egyszer termő, indás.
Az 5 jelű Thuriga, ez a legrégebbi fajtánk, kb. 20 évvel ezelőtt ültettük az első töveket. Akkor a helyi árudában vettük a palántákat. Ebből van a legnagyobb ágyásunk. Jóízű, megbízhatóan, bőven terem.
A 6 jelű Diamante, ezt Németországból vettem, amikor a korábbi bejegyzésben szereplő Ribes divaricatumot. Nekem ez a kedvencem. Édes, bő levű, fényes, feszes gyümölcse van, nagyon jóízű. Puha, de nem különösebben romlékony. A nagy szemű magoncunkhoz hasonlóan ennél a fajtánál is előfordulnak ötszörösen összetett levelek.
A 7 jelű a korábban már emlegetett, porzópartnert igénylő, nagy szemű, kiránduláson gyűjtött szamóca, Fragaria moschata. Mióta ültettem mellé egy hozzá hasonlóan erős növekedésű, porzós növényt, amit a városban találtam egy főút mellett, bőven terem. A képen láthatónál pirosabbra nem érik meg, a szemek alsó fele mindig világos marad. Érdekes íze van, nem savas, finom. Nem szabad hagyni túlérni, mert akkor elveszíti az aromáját.
A 8 jelűt a szomszéd kolléganőjétől kaptuk málnatövekért cserébe. Nem tudjuk pontosan, milyen fajta. A kolléganő Rivalként adta, majd beszéltem a férjével, aki szerint Clery. Mindenesetre finom. Nincs túl jó helyen, ezért aránylag keveset terem. Sokkal több növényt kaptam, mint amennyit kértem (2-3 tő helyett 104-et, lemosott gyökérrel), nem volt idő előkészíteni az ágyást, csak gyorsan elültettem a kerítés mellé, mert ott volt éppen hely. A kerítésre futtatott tököt is oda szoktam ültetni, ez sem tesz jót a földiepernek, de pár dobozzal így is le szoktam szedni róla.
Eperszedés közben mindig találok néhány szemet, melyeknek a talajjal érintkező részén egy nagy csokor féregnek látszó állatka lóg ki a gyümölcsből. Szabad szemmel nem sokat látok belőlük, de a róluk készült fotók és videók alapján sikerült kiderítenem, mik ezek. Blaniulus guttulatus, magyar neve a rövid keresgélés után talált magyar anyagok szerint pettyes (vagy pirospettyes) vaspondró. Alapjában véve korhadékkal táplálkozó, talajlakó állat, de néhány termesztett növényben kárt okozhat. Általában sérüléseken keresztül hatol be a gyümölcsbe, hagymába, gumóba. Ők azok:
 |
| Blaniulus guttulatus csokor földieperben |
Nálunk eddig számottevő kárt nem okoztak, a leszedett mennyiséghez képest keveset kell emiatt eldobni. Érdemes lenne mulcsozni az ágyást, akkor az állatkák nem férnének hozzá a gyümölcshöz, de most nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű anyag, ami a szamóca közé jó lenne. Régen szalmát használtam, de mióta megjelentek a kertben a spanyol csigák, nem lehet, mert beköltöznek a szalma alá és reménytelen az összegyűjtésük.
Egy jó összefoglaló a Blaniulus guttulatusról angolul itt olvasható: Blaniulus guttulatus
A kecses, karcsú állatkákról készült videó:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése