Rovarbarát kert

Virágok áprilisban

A dísznövényeknek kedvezett az áprilisi hideg idő. Annyira nem voltak erős fagyok, hogy a virágok elfagyjanak, és minden hosszabban nyílt, mint egy meleg tavaszon. A szokásosnál tovább gyönyörködhettünk a császárkoronákban, nárciszokban, tulipánokban.

Császárkoronák a kerti út mellett:

Császárkorona (Fritillaria imperialis)

Nárciszok:

Thalia fajta. Illatos.

A legtöbb nárcisz fajtáját nem tudom. Részben már itt voltak a kertben, részben ajándékba kaptam őket, amit vásároltam, azoknak már elvesztek a papírjai.

Áprilisban nyílt ki az egyik kedvenc jácintom:

Nagyon sokáig nyíltak a halványpiros tulipánok, melyeket egy kedves ismerősöm hozott Hollandiából.

Később nyíló piros tulipánok:

A mellettük lévő gyöngyikék közelebbről:

Az előkertben most is sok volt az apró, kék virág, csak Scillák helyett fürtös gyöngyikék nyíltak. Már a korai tulipánokkal együtt megjelentek, és végigkísérték a későbbi sárga és piros tulipánokat is. Az előkertben lévő élénkpiros tulipánokat nem mi ültettük, a házzal együtt csak sárgákat vettünk. Nem tudjuk, hogy kerültek ide, de örülök nekik, legjobban a hagyományos piros tulipánok tetszenek.

A sziklakert nyugati oldalán is kinyíltak a kökörcsinek.

Kökörcsinek (Pulsatilla vulgaris)

A sziklakert szélénél elkezdtek virágozni az ernyős sármák. A növények maguktól jöttek, és elég jól  szaporodnak.

Ernyős sárma (Ornithogalum umbellatum)

A hunyorok is nyíltak még:

Büdös hunyor (Helleborus foetidus)

A diófa alatt virágzott a magról kelt mahóniánk, és illatozott az aranyribizli.

Közönséges mahónia (Mahonia aquifolium)

Aranyribizli (Ribes aureum)

Évekkel ezelőtt vettem egy ezüst levelű kaukázusi nefelejcset, mely jól szaporodik magról. A magoncok egy része teljesen zöld levelű, de vannak az anyanövényhez hasonló ezüst lombú tövek is, és a két változat közötti átmenetek. Eleinte a zöldeket is meghagytam - még mindig van belőlük - de ki kellene gyomlálni őket, mert erősebb növekedésűek, mint az ezüstök. Elnyomják a másik változatot, és a többi szomszédos növényt is. Az alábbi képen egy ezüst levelű magonc látható.

Kaukázusi nefelejcs (Brunnera macrophylla) ezüst lombú változata

A diófa alá kis meténget és sárga árvacsalánt ültettünk. Évek alatt sűrűn benőtték a területet.

Sárga árvacsalán (Galeobdolon luteum)

A meténg sűrű szövedékén és a diófa alatt hagyott leveleken át is kinő és hosszan virágzik egy fehér virágú szellőrózsa.

A diófa árnyékában nyílik egy rózsaszín virágú tüdőfű. Kéket szerettem volna, de mikor vettem, nem virágzott, így csak következő évben derült ki, hogy nem az.

Orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis) rózsaszín virágú változata

A diófa mögött és a sziklakert háta mögött sok tavaszi kankalin nyílik.

Tavaszi kankalin (Primula veris)

Kaptam egy sötétpiros virágú változatot is, ez is szaporodik magról. Megjelentek átmeneti színváltozatok is.

Az ól mögötti ágyásban nyílik az erdei kutyatej vörös levelű változata. Rövid életű növény, az eredeti tő már rég nincs meg, de sok utóda lett, és ezek is hasonló vörös színűek.

Erdei kutyatej (Euphorbia amygdaloides) vörös lombú változata

A kertben sok helyen nő az indás ínfű. Egyszer az Őrségből kaptunk egy földlabdás szilvafát (a fa már nincs meg), azzal együtt került a kertbe. Van az előkertben egy vörös levelű, nemesített változat is, de ez a vad alak sokkal jobban érzi magát nálunk. Jó talajtakaró, a levele is szép.

Indás ínfű (Ajuga reptans)

Az ól mögött is megjelent, itt benőtt a rózsák közé, az ágyásban pedig együtt nő az erdei kutyatejjel, kankalinokkal, nefelejccsel. A képen a háttérben nagy levélbóbita a Helleborus purpurascens lombja, mely télre leszárad. A márciusi virágzáskor még épp, hogy elkezdett nőni, ez a márciusi bejegyzésben látható (Helleborus márciusban).