Macskabiztos karácsonyfa
Két új cicánk, Gombóc és Emília már beköltöztek hozzánk a lakásba. Nagyon tevékeny állatkák, mindent megpiszkálnak, Emília mászni is szeret (a hátamon is), ezért nem mertünk hagyományos karácsonyfát állítani.
Az illata miatt lucfenyőt szoktunk venni, de most biztonságosabbnak gondoltuk a nordmann fenyőt, mivel annak nem hullik a tűje.
Először az interneten sok helyen látható megoldást terveztük, a mennyezetről lelógatott fenyőt. De látva, hogy Emília milyen magasra felugrik egy falon lógó dísz megszerzésének reményében, a biztonságos magasságban lévő fenyő túl kicsi lett volna, és a díszek sem érvényesültek volna eléggé.
Végül azt találtuk ki, hogy megpróbálunk hosszában kettévágni egy fenyőfát, és a két felet kis átfedéssel felszereljük a mennyezet alá a falra. Egyáltalán nem voltunk biztosak benne, hogy ez sikerülni fog, de volt tartalék megoldás is: vettünk egy sárgaréz élvédő csempeszegélyt, ennek a háromszög alakú nyílásaiba rögzítettem volna a fenyőről levágott ágakat, és ezt a réz tartót rögzítettük volna a falhoz vagy a plafonhoz.
A tervnek megfelelően választottunk fenyőt. A szimmetria nem számított, inkább a törzs megfelelő vastagsága, felezhetősége.
24-én aztán egy akkumulátoros láncfűrésszel nekiláttunk az izgalmas műveletnek.
A fenyőt egy lécre csavaroztuk, melyre először egy polifoamszerű anyagból készült csíkot rögzítettünk kétrétegű ragasztóval, hogy védje a falat a koszolódástól.
A lécet két helyen felcsavaroztuk a falra, és levágtuk a kilógó polifoamot.
Eddig mindig igazi gyertyákat tettünk a fára. Azt ilyen magasra már nem lehet, úgyhogy vettünk egy fényfüzért, melyet egy, a macskák számára elérhetetlenül magasan lévő konnektorhoz csatlakoztattunk.
A feldíszített karácsonyfa ilyen lett:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése